Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc"pere" (Budapest, 2006)

Szabó Lőrinc pályaképe

Szövetsége heves vita után tagjai közé fogadja," tagja a Magyar Népköztársaság Irodalmi Alapjának,12 az 1956-os forradalom előtti időben (szeptember 17-én) pedig beválasztják a szövetség elnökségébe. Műfordítói tevékenységéért 1948-ban Puskin-emlékérmet kap13 (különösen Majakovszkij-fordításaiért), 1954-ben József Attila-díjjal, majd 1957. már­cius 15-én a háború utáni legmagasabb állami művészeti kitüntetéssel, a Kossuth-díjjal tüntetik ki a zeneszerző Kodály Zoltán és a prózaíró Németh László társaságában. Egy 1944-ben írott levelében erről így vélekedik: „Úgy látszik, hogy »poésie pure« felfogá­gyar népi közösség és a nemzeti újjászületés szolgálatában álló irodalom és írók anyagi és erkölcsi támogatása.” A szervezet ideológiáját radikális nacionalizmus jellemezte, mely nem volt mentes a németellenességtől, és kapcsolata volt a szélsőjobboldali politikai, kulturális oldallal is. Tagjai között voltak nyilas képviselők (Ko­­losváry-Borcsa Mihály, Matolcsy Mátyás, Баку László) és olyanok is, akik egy angolszász politikai orientáció hívei voltak (Arany Bálint, Donáth György, Szentiványi Domokos). A tagdíjakból és felajánlásokból befolyt összegből 1944 januárjának első napjaiban tizenöt író egy-egy jelentősnek ítélt munkáját jutalmazták. Szabó Dezső életművéért 10 ezer pengőt kapott, Szabó Lőrincen kívül 3000 pengős díjban részesült Bibó Lajos, Er­délyi József, Kodolányi János, Sinka István, Szabó Pál és Tamási Áron. 1500 pengős díjban részesült Asztalos István, Barsi Gábor, Bözödi György, Gulyás Pál, Kádár Lajos, Tatay Sándor és Wass Albert. 11 1948. jan. 1-jétől volt tagja a Magyar írók Szövetségének (lásd a Magyar írók Szövetségének 969/1948. számú, 1948. jún. 24-i igazolását: MTAKK Ms 4684/50.). 1947 decemberében terjesztették a szövetség elnöki tanácsa elé az elnökség Szabó Lőrinc felvételét illető határozatát. Az írószövetség 1949-es tagrevíziójakor a költő tagságát meghosszabbították, annak ellenére, hogy Devecseri Gábor, az írószövetség főtitkára, egy 1949. okt. 31 -i levelében rosszallását fejezte ki a költő passzív magatartása miatt: „Sajnálattal tapasztaljuk, hogy csütörtö­ki klubdélutánjainkat nem látogatod. Örülnénk, ha eljönnél.” (MTAKK Ms 4684/52.) A tagság meghosszabbí­tásáról az alábbi értesítést küldték: Magyar írók Szövetsége Budapest, VI., Vilma királynő út 10. Sorszám: 180/1950 Szabó Lőrinc Budapest Kedves Barátunk! A Magyar írók Szövetségének 1949. szeptember 18-án tartott rendes évi közgyűlése felhatalmazta és uta­sította a Magyar írók Szövetségének Vezetőségét, hogy taglétszámát felülvizsgálja. A felülvizsgálatot a Vezetőség által kijelölt bizottság elvégezte. A felülvizsgálat eredményét a Magyar írók Szövetségének Vezetősége jóváhagyta. A jóváhagyás alapján örömmel értesítünk, hogy régi tagságodat a bizottság is és a Vezetőség is megerő­sítette. Értesítünk, hogy új szövegezésű, fényképes tagkönyvvel látjuk el tagjainkat. Az új tagkönyvek kiadását a régiek beszolgáltatása után, hamarosan megkezdjük. Budapest, 1950. február 24. Gergely Sándor s. k. elnök Devecseri Gábor s. k. titkár. 12 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által 1950-ben létesített, a Művelődésügyi Minisztérium fel­ügyelete alatt álló szerv a magyar írók támogatására. Rendeltetése volt, hogy előlegek folyósításával, ösztöndíj és tanulmányi segély adományozásával, alkotóházak szervezésével és fenntartásával, üdülési lehetőségek biz­tosításával stb. anyagi támogatást nyújtson az íróknak. Feladata közé tartozott még a szerzői jogok kezelése is. Tagjai azok lehettek, akiket a szervezet felvett. A tagok írói jövedelme 3-10%-a az Alapot illette, a tagsági díj mellett. Az Alap által 1951. máj. 2-án kiállított tagsági könyv tanúsága szerint Szabó Lőrinc 1951 januárjától volt tag. 13 1949. június 3-án este a Szabó Ervin Könyvtárban Ortutay Gyula kultuszminiszter átadta a Magyar Országos Puskin Bizottság emlékplakettjeit „...azoknak, akik elősegítették a jubileumi magyar Puskin-kiadás megszületését, s hozzájárultak a szovjet és a magyar nép közötti barátság elmélyítéséhez”. (Szabad Nép 1949. június 4. 3.) 22

Next