Kabdebó Lóránt: Vers és próza a modernség második hullámában (Budapest, 1996)
A dialogikus költői paradigma megszületése a magyar lírában
A dialogikus költői paradigma megszületése a magyar lírában A Janus Pannonius Tudományegyetem Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékei, a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal, a TIT Pécs-Baranyai Szervezetével, az Irodalomtörténeti Társaság Dél-Kelet Dunántúli Tagozatával, a pécsi Művészetek Házával és az Expressz Utazási Iroda Baranya megyei szervezetével közösen 1991. április 11-14. között tudományos ülésszakot rendezett Paradigmaváltás (?) az 1920-as évek magyar lírájában címmel.1 A kollokviumon előadásra, illetőleg hozzászólásra felkértük a kérdéskör hazai és külföldi szakembereit2. Az ülésszak egy tudományos kutatói program elindítása és felvázolása. A meghívólevél szövegéből idézek: „Mivel a nemzetközi szakirodalomban utóbb számos sikeres kísérlet történt az irodalmi paradigma- és korszakváltás belső, az irodalmi kifejezésformák világában tettenérhető szemléleti tartalmainak újszerű megközelítésére, elérkezettnek látszik az idő arra, hogy ezek tükrében tegyünk kísérletet a húszas-harmincas évek jelentős fordulatot hozó lírai korszakváltásának feltárására. A történeti avant-garde lezárulása és az egyelőre »lírai újklasszicizmusnak.« nevezett irányzat kibontakozása egymással párhuzamosan megy végbe, olyan alkotók közreműködésével, mint Kassák Lajos, József Attila, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor vagy Illyés Gyula és mások. Vizsgálataink ennek értelmében a korszakváltás poétikai-szemlélettörténeti komponenseinek felderítésére, a világképi sajátosságok meghatározására irányulnak, annál is inkább, mivel - ahogyan ezt a világlíra rokönítható folyamatai mutatják - éppen ezekben az évtizedekben zajlik le a klasszikus modernség irányzatainak átfordulása olyan líraformációkba, amelyek lényegében mai formanyelveinek alapjait is kialakították (hermetizmus, absztrakt tárgyiasság, tudatlíra, új alanyiság), s jelen vannak a neoavantgarde és posztstrukturalista poétikában is. Kutatásainkban ezért kulcsszerepe lesz a költészettörténeti korszakváltás alaki-poétikai 11