Kabdebó Lóránt: Vers és próza a modernség második hullámában (Budapest, 1996)
A „Költőnk és kora” értelmezéséhez
hetóvé tevő összehasonlítási alapot teremt az európai és keleti gondolkozás között. Kérdés: József Attila is megtette-e tudatosan gondolkozásában ezt az utat, avagy ösztönösen talált rá a nyugati gondolkozásban verse idején már megjelent fogalomra. Egy kétségtelen: a költő olvashatta és hallhatta Hatvány Bertalan 1935 karácsonyán elhangzott előadását, amelyben szó volt a Tao te kingről is, sőt a bemutatott próbadarabot is ismerhette: Van egy valami, Valami titokzatos Még nem volt ég, se föld, s ez létezett. Csendben volt, egydül volt. Egyedül áll és változatlan. Kört ír le s mégis változatlan. Nevezhetném Világ-anyjának De nem tudom nevét. Talán mondhatnám Lét vagy Értelem, Vagy nagynehezen Nagy-nak mondhatom. Nagy: mindig mozgásban lévő Örök mozgás az, végtelenség S a végtelen magába visszatér. Hatvány pedig utóbb, Tao-fordításában az 5. vers utolsó két sorához („Hiú szavak hiú soránál jobb a szívünk középútját követni") ezt a kommentárt fűzi, mintegy megfeleltetve a József Attila-i helyet e részlettel: „csüng egyaránt jelent közepet, középutat és azt, amit - József Attila szavaival - szívünkben hordunk"1 . Egy bizonyos: a vers dedikációja tematikailag kapcsolódik Hatvány Bertalanhoz, és kapcsolódik az európai természettudományos gondolkodás válságához. Éppenhogy annak két véglete, egy ateista és egy agnosztikus válfaja csap össze benne. Egy törésvonal jelenik meg.13 Hogy az áthidalásában a Tao te king is megjelenhet? Én belehallom. A filológia pedig nem mond - szerintem - ellene. * * * A nyugati gondolkozás „hézagai". A magyar lírában József Attilával egy időben két ágon is megjelenik a keleti gondolkozás adaptáci143