Kabdebó Tamás: Danubius Danubia. Folyamregény (Budapest, 1998)

Forrás - 32. Vizek, érzelmek iskolája

728 Forrás rótól, egy kis faragott dobozban házilag készített pihés nyuszi Biától. Gyúró kísérőlevelei hosszúak és enciklopédia-cikk jellegűek voltaik. Bia levelei szótár-szócikk rövidségűek. Mintha félt volna megindítani egy áramlatot - Gyúró létezését igen, hovatartozását legjobb barátnőjével sem merte nyíltan megbeszélni - ami esetleg tajtékos vizekre sodorná. El­sodorná? Leveleiben Gyúró egyszer sem említette a szerelem szót vagy a szeret­lek igét, de Bia, női szívének találékonyságával - és a fiú pár évvel ezelőtti parázsló vallomásával emlékezetében - félreérthetetlenül szerelmes levél­ként vett, értelmezett, könyvelt el minden Gyúrótól érkező üzenetet. Még a skatulyába zárt kimúlt szarvasbogarat is, melyet ezek a sorok kísértek: „Bia, a bogarat már élettelen állapotban találtam. Konzerváltam. Őrizd meg számunkra.” Számunkra? - Annamária szíve rebbent egy rendelleneset. Én Jézus jegyese vagyok. A Vízügyi Főiskolát teljes nevén (ma már) Pollack Mihály Műszaki Főisko­la, Vízgazdálkodási Intézet-nek nevezik Institute of Water Management­­nek angolul, Technische Hochschule für Wasserwirtschaft-nak németül, Insütute d’Hydraulique-nek franciául. Gyúró jól bírta az angolt, kisillabizálta a németet, hadilábon állt a franciával. Leveleinek egy hányadában francia kifejezéseket kérdezett meg Biától, ami körülményes módja volt egy, a szótárakból azonnal be­szerezhető információ megszerzésének - de a francia és általában a kül­földi adatok használata egyelőre nem tűnt sürgősnek. A szakon, amire Gyúró beiratkozott, vízi- és környezeti üzemmérnökö­ket képeztek ki. Az 1972-ben alapított intézetnek Pécshez való csatolását 1977-ben készítették elő, és 1979-ben érvényesítették. A képzés a víz­­gazdálkodáson belül kiterjedt a vízminőséget vizsgáló kémiára, biológiá­ra. A környezeti problémákat csupán a hetvenes évek második fele óta igyekeztek fölmérni, egy időben azzal a szándékkal, hogy szakértelemben csatlakozni kell Európához. Országos viszonylatban ez azt jelentette, hogy a gazdasági mechanizmust rugalmassá kellett tenni az állami, szö­vetkezeti és magánszektorok együttműködésére. A főiskolán egy három, szakosodással négyévi kurzus volt az alapidő, ami hasonló volt Európá­hoz, és nem nagyon különbözött a galaci, ruszcsuki vagy belgrádi meg­felelőktől. A bajaiaktól megkívántak egy idegen nyelvet is, kötelező köz­­gazdaságtant, fizikát, geológiát, mechanikát. Az óraszám nagyon magas­ra rúgott, mert a tervezők nem gondoltak azzal, ha a hét 168 órájából harmincat előadásokon és szemináriumokon töltenek, mennyi marad a tanulásra? A hallgatók, a törzsanyagon túl a fakultatív tárgyak rendszeréből válo­gathattak. Gyúró, miután angolból és matematikából korai vizsgát tett le,

Next