Kiss László (szerk.): A cselekvő értelmiségi. Tanulmányok Huszár Tibor 80. születésnapjára (Budapest, 2010)
Örkény Antal - Székelyi Mária: Generációs transzferek
Örkény Antal-Székelyi Mária GENERÁCIÓS TRANSZFEREK A generációs transzfer legáltalánosabban a státuszmegszerzés és státuszátörökítése egy sajátos vonatkozásával, nevezetesen az anyagi és kulturális javak generációs birtoklásával, megosztásával és generációk közötti átadásával foglalkozik.1 A transzfer a társadalmi javak szinte minden területére kiterjedhet, az anyagi jellegű dolgoktól kezdve (mint például a jövedelem, a lakás és a különféle vagyontárgyak) a tudáson keresztül az értékekig és a társadalmi normákig. A generációs transzfer fogalmát először a közgazdaságtan emelte be a társadalomkutatás érdeklődési körébe mint az anyagi jellegű gazdasági javak mozgásának fontos színterét. Később a generációs transzfer fogalma a közgazdaságtanból átkerült a szociológiai gondolkodásba mint a társadalmi kapcsolatok és a társadalmi mobilitás vizsgálatának fontos szempontja. Olyan kérdések kapcsolódnak ide, mint például a szülők és a gyerekek iskolai végzettsége közötti összefüggés, vagy a szülők hatása a gyerekek életpályájára és életviszonyaira, vagy a szülők és a gyerekek anyagi körülményeinek az összehasonlítása.2 Ezek a kutatások azonban főképp makroszinten, a társadalmi erőforrások, illetve az előnyök és hátrányok generációk közötti összefüggését vizsgálták, különös tekintettel a státuszátörökítésre és az egyenlőtlenségek alakulására. A mi elemzésünk ezeket a hagyományokat követi, de részben különbözik is azoktól. Ez utóbbi tekintetében két szempontot érdemes megemlítenünk: egyrészt, hogy a mi nézőpontunkból a generációs transzferek a mikroszintű társadalmi kapcsolatok fontos mozzanatai, és a szülők és a gyerekek relációjában megnyilvánuló viszonyokat reprezentálják; másrészt számunkra a generációs transzfer úgy merül fel, mint az elosztás és az átörökítés egyik mozzanata, amely szorosan kapcsolódik normatív szempontokhoz is, például az igazságosnak tekintett elosztás kérdéséhez.3 Ennyiben tehát a mi felfogásunkban a családi transzferek konkrét élethelyzetekben, pontosan azonosítható személyes relációkban megnyilvánuló viszonylatok, amelyek leképezik az anyagi javak átörökítését és a generációs segítségnyújtást. A generációs transzferek hagyományosan legfontosabb színtere a család, ahol a javak átruházásának folyamatában a résztvevőket a szoros személyes, rokoni, érzelmi és érdekkapcsolatok fűzik össze. Napjainkra ugyanakkor a generációs transzfer a közjavak elosztásának is egyre meghatározóbb részévé válik, átvéve a jóléti állam, illetve a szociális gondoskodást biztosító társadalmi intézmények szerepét.4 A transzferek tárgyát na1 Becker és Tomes, 1986. 2 Harcsa István-Tarján Gergely, 2006. A nemzedéki átörökítés hatása az életpálya-esélyekre. In: Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 2006, Bp.,TÁRKI, 238—249. 3 English, 1977. 4 McDaniel, 1997. 242