Klaniczay Tibor (szerk.): A Bibliotheca Zriniana története és állománya - Zrínyi könyvtár 4. (Budapest, 1991)
Klaniczay Tibor: Előszó
10 KLANICZAY TIBOR ismertté a költő, az író-politikus, a katonai író korábban figyelemre nem méltatott olvasmányai, s műveinek, gondolatainak forrásai. Ezeknek az újabb kutatásoknak a fényében azonban az is nyilvánvalóvá lett, hogy a modern könyvészeti és filológiai igényeket Kende, Ferenczi és Drasenovich hiányos, rövidített és tévedésekben is bővelkedő jegyzékei és közlései már messze nem elégítik ki, s hogy a további kutatások érdekében immár halaszthatatlan a Bibliotheca Zriniana teljes állományának a számbavétele, könyvészeti és filológiai feldolgozása, az évszázadok alatt elveszett kötetek azonosítása s a könyvtár történetének megírása. Az első elgondolás erre 1957-ben született a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében tervezett, de sajnos meg nem valósult Zrínyi kritikai kiadás programja keretében. Ennek III. kötete tartalmazta volna az 1662. évi Catalogus, valamint a könyv jegyzetek új korszerű kiadását, s Tárnái Andor meg is kezdte a Catalogus-Ъап szereplő, de ma már hiányzó címek azonosítását, a munka azonban - más feladatok miatt - félbeszakadt. Két évtizeddel később a szegedi József Attila Tudományegyetem I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Intézete Keserű Bálint kezdeményezésére - együttműködésben az egyetem központi könyvtárával - nagyszabású vállalkozás keretében megkezdte valamennyi XVI-XVII. századi magyarországi könyvjegyzék összegyűjtését és kiadását. E munka szerves részét képezte a Zrínyi-könyvtár anyagának feltárása is, melyet Kocziszky Éva és Monok István kezdett meg 1979-ben. Ezzel párhuzamosan a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Zrínyi-szemináriuma, Kovács Sándor Iván vezetésével napirendre tűzte a Zrínyi-könyvtár történetének a megírását, melynek részeredményei Orlovszky Géza és Hausner Gábor tollából 1984-ben és 1985-ben már meg is jelentek. E sikeres előmunkálatok lehetővé tették, hogy végre megvalósuljon a Bibliotheca Zriniana állományának és történetének egyetlen könyvben való feldolgozása. A Zrínyi Kiadó jóvoltából és áldozatkészségéből 1985-ben meginduló Zrínyi-Könyvtár című sorozat előkészítésekor magától értetődően vált a „Zrínyi-könyvtárról” szóló összefoglaló munka a tervezett kötetek egyikévé. Az öttagú munkaközösség, mely a jelen művet végül is véghez vitte, munkáját a lehető legkedvezőbb körülmények között folytathatta. A Magyar Tudományos Akadémia és a zágrábi Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia között fennálló együttműködési megállapodás lehetővé tette, hogy a munkaközösség tagjai sorozatosan és hosszabb időt tölthessenek Zágrábban a helyszínen tanulmányozva a Zrínyi-könyvtár fennmaradt köteteit. A zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár ehhez minden lehetőséget megadott és a munkánkhoz a legkedvezőbb feltételeket biztosította. Engedélyt kaptunk arra is, hogy az egyes kötetek címlapjairól, valamint bejegyzéseket tartalmazó lapjairól tanulmányi célra a helyszínen magunk készíthessünk felvételeket, s így a hosszadalmas aprólékos munkát idehaza végezhessük el. Midőn a kollegiális segítőkészségért a