Kósa László (szerk.): Reformátusok Budapesten 1. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról - Az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék kiadványai 4. (Budapest, 2006)
III. Egyházközségek
MiLLisiTS Máté: A budapesti református egyházközségek 357 Budapest-Kelenföldi Református Egyházközség 1117 Budapest, Október 23. utca 5. Kelenföld a 18. század közepén kezdett szőlőkkel és zöldségkertészetekkel betelepülni, majd a 19. század végétől egyre több ipartelep létesült, ami a területet átszelő országutakhoz és vasútvonalakhoz kapcsolódott. 1910-től 1929-ig a pályaudvar melletti Községi Iskola barakképületétében 1920-ig havonta, majd miután a Kelenföldön szerveződő gyülekezet a Budai Református Egyházközség leányegyházává vált, Sebestyén Andor vallásoktató lelkész minden vasárnap tartott református istentiszteletet. 1922-től a sűrűbben lakott lágymányosi városrész Váli utcai iskolájának (ma József Attila Gimnázium) tornaterme fogadta be a hitéleti alkalmakat. Az 1920-as években lendületesen beépülő Lágymányos és Kelenföld a budai polgári középrétegek jellegzetes modern városnegyedévé, 1930-ban a főváros új, önálló XI. kerületévé vált (Szentimreváros). Egyidejűleg külső területein számos újabb ipartelep keletkezett. A református gyülekezet megalakulása nagy részben a kiemelkedő szervezőtehetségű Sebestyén Andor éveken át folytatott munkájának köszönhető. 1926. január 1-jén alakult meg Budapest-Lágymányos-Kelenföldi Missziói Egyházközség. 1928. szeptember 30-án tették le az egyházközség templomának az alapkövét az akkori Fehérvári út és a Lenke út sarkán, a mai Október 23. utcában. (Az építési telket 1926-ban vásárolták meg.) Az épületnek a Magyar Advent Temploma A kelenföldi református templom alapkőletételi ünnepsége 1928. szeptember 30-án I