Kovách Imre et al. (szerk.): Vidék- és falukép a változó időben (Budapest, 2007)
12. Hack József – Kiss László: A médiák faluképe
Hack József - Kiss László A MÉDIÁK FALUKÉPE két falba mélyedó ülőfülke látható az 1200-as évekből, a félköríves apszisű, szintén román kori eredetű szentélyben - egy vaskonzolra utólag elhelyezett - kőfaragvány vonja magára a figyelmet. A nyugati homlokzat elé kilépő torony mostani formája, különösen hegyes sisakja a 18. század végére jellemző, provinciális barokk ízlés jegyeit mutatja, ám szinte bizonyos, hogy négyzethasáb alakú tömege őriz valamit az eredeti, középkori torony falából is. Az ácsolt karzat és a deszka síkmennyezet a török pusztítását követő renováláskor készült. 1743 tájáról, a hódoltság alatt prédává lett falu népének visszaköltözése utáni időkből származik tudósítás a templom állapotáról. Ekkor zsúpszalma fedte, tornya romos volt. Az új tetőzet és az említett famunkák elkészültével együtt késő reneszánsz, kora barokk stílusú oltárt kapott a templom, rajta értékes olajképpel. (1748 és 1753 között épült a mai Lövő Zalapataka nevű településrészén a Szent Anna-templom, szintén szép barokk fő- és mellékoltárokkal, míves faszobrokkal.) A mindszenti egyház körül, a középkori cinterem helyén néhány újkori síremlék jelzi az öreg temetőt. Régészeti kutatást, majd részleges műemléki helyreállítást 1972-ben látott a jó hétszáz esztendős Mindenszentek-templom, ámde annyi embert, amennyi egy hete a zalai, vasi polgári körök találkozójára jött el Lövőre, talán még sohasem látott. Magyar Nemzet, 2002. augusztus 31. 12. 38. A GAZDA SZEME Van-e élet a földön, avagy barangolás a tanyavilágban4 Amit eladtunk, az már nem a miénk - fogalmazta meg egy kunpusztai parasztasszony a külföldiek ingatlanvásárlásának problémáját. A Kerekegyháza vonzáskörébe tartozó kunpusztai tanyavilág azonban nemcsak erre példa, hanem arra is, miként lehet a pusztai turizmus és a biogazdálkodás eszközeivel élve - j ól-rosszul, de mégis valahogy - megőrizni a magyar tanyát a jövő számára. Kerekegyháza és környéke az ország legnapfényesebb és vízben legszegényebb területe. Homoksivatag váltakozik némi kötött földdel, szikes területtel és rossz minőségű erdővel. Nagy gabonatáblák itt sohasem voltak. Az önkormányzaton hatszáz tanyahelyről, négyszáz lakott tanyáról tudnak.- Persze a közigazgatási határ még nem jelenti a tanyavilág végét - mondja Czakó István, a kerekegyházi polgármester. A szocializmus ezen a vidéken szakszövetkezeteket hozott létre, a téeszesítés nem volt jellemző; az emberek otthon maradhattak a tanyájukon, gazdálkodhattak tovább. S jóllehet a „nagy tendenciák” a tanyák felszámolása felé mutattak, a megyei politika nem tanúsított ebben buzgóságot, a helyi pedig főleg nem. Növénytermesztésből Kerekegyházán nem lehet megélni; a szőlő- és gyümölcstelepítési kedv már inkább jellemző. Tartanak kacsát, libát, pulykát, csirkét és to jós tyúkokat; itt van az ország legtöbb tyúkásza, naponta négyszázezer tojást visznek a piacra. Egy éve a község várossá avanzsált, az állattartásnak ki kell húzódnia a belterületről, s így még jobban megnövekszik a tanyák iránti érdeklődés. A tanyás vidéken viszont súlyos érdekütközések történnek; az állattartás ugyanis, főleg nyáron, szaggal jár.- Képzelje el, hogy egy tizenöt éve működő üdülőtanya közelében akar egy vállalkozó nagyüzemi disznóólát létesíteni. Egyik tönkretenné a másik üzletét - meséli a polgármester. S ami a környékbeli indulatokat még inkább fölkavarja: több mint ötven tanya van külföldi kézben. A jelenlegi törvény lehetővé teszi, hogy külföldi állampolgár tanyát vegyen, de csak akkor, ha nem tartozik hozzá hatezer négyzetméternél nagyobb termőföld. A polgármester úgy véli: ha a németek, osztrákok, olaszok nem veszik meg a tanyákat, az épületek nagy valószínűséggel összedőlnek. így a magyar tulajdonos legalább el tudja adni az ingatlanát, elég jó áron.- A külföldiek jelenlétének piac- és keresletélénkítő szerepe is van - mondja a „Bürgermeister”.- Sok-sok milliót költenek a tanyák felújítására, aztán pedig megjelennek fogyasztóként a faluban. Sokan közülük ismerőseiket is elhozzák a nyári hétvégékre.- A legtöbb külföldi turistaközponttá alakítja 294