Kovács Árpád (szerk.): A regény nyelvei. Tanulmányok. Az első veszprémi regénykollokvium. Veszprémi Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2003. november 20–22. - Diszkurzívák (Budapest, 2005)
Az ember és mű viszonya a regényben nem az, hogy valaki halhatatlan monumentumot alkot. Ez mind mítosz. A regény az, hogy egyszer, egyetlen egyszer, és soha többé. Megismételhetetlenül és meghatározhatatlanul egyetlenegyszer önmaga fölé emelkedik abban a konfesszionális erőfeszítésben, nehogy önmagát biográfizálja, és világnézeti menedéket építsen... A regénynyelv ezen a ponton már nem annyit jelent, hogy sprich und bekenne. Egyetemes értelmezést teremtett, amely alól senki sem vonhatja ki magát. Ezért kellett többször is kefejezetten hangsúlyozni, hogy ma mindnyájan már nem a történetben, hanem a regényben élünk. Ez az eltolódás már hoszszabb ideje tart, és amennyiben az egyensúly megbomlott, azt nem a regény, hanem a történet irányából kell helyreállítani. Életünk mértéken felül elregényesedett... Ez a modern válság egyik oka. A regény nyelvei Tanulmányok Az első veszprémi regény kollokvium (Hamvas Béla) K'SZKURZIVAK