Kovács Árpád - Szitár Katalin (szerk.): Regényművészet és íráskultúra. Tanulmányok. A negyedik veszprémi regénykollokvium. Pannon Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék, 2010. szeptember 16-18. - Diszkurzívák (Budapest, 2012)

Mi az irodalmi alkotás? |...| Egy festő esetében vizuális de­signról, egy zeneszerző eseté­ben pedig auditív designról beszélhetünk; no de milyen fajta designról beszélhetünk egy író alkotásával kapcsolat­ban? |...| Ha azt mondhatjuk, hogy a vizuális design elha­tárolódó színfoltokból áll, a zenei kompozíció pedig han­gokból vagy hangtól hangig tartó átmenetekből, akkor va­jon milyen elemek alkotják az irodalmat? [...] Arra a kérdésre, hogy „Mit alakot a regény írója?", ezt a választ adhatjuk: az író sze­replőket alkot, vagyis olyan embereket talál ki, akik adott cselekvéseket hajtanak végre; sajátos környezetbe helyezi a cselekvést; cselekményt vagy cselekvéssorokat gondol ki. Létrehozza vagy - még in­kább - összeállítja Raszkol­­nyikovot, Mrs. Micawbert, a Forsyte-családot |...|. Ebből a szempontból az irodalmi al­kotás elképzelt vagy elgon­dolt emberi cselekvések ösz­­szessége. A cselekvések pedig cselekvőket és körülménye­ket foglalnak magukba. A sze­mélyek, helyek és dolgok ezen egységét nevezem az alkotás világának. Azonban adhatunk egy másik választ is a kérdésre. Az író új módon állítja össze a szavakat; kifejezéseket, mondatokat és bekezdéseket épít fel; fejeze­teket vagy strófákat ír. Ebből a szempontból az irodalmi al­kotás nem más, mint verbális design, vagyis diszkurzus - szavak értelemmel telített há­lózata. Monroe C. Beardsley Regényművészet és íráskultúra Tanulmányok A negyedik veszprémi regénykollokvium Pannon Egyelem Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2010. szeptember 16 18.

Next