Kovács Árpád: Versbe írt szavak (Budapest, 2011)
József Attila irodalmi antropológiája
zott viszonyt, emiatt formája nem lehet állítás - modalitása a kérdés, a figyelő cselekvőség invenciója, melynek költői ekvivalense József Attilánál a csönd („egy darab csönd vagyok", „hallgatok" - Eszmélet) és annak változatai (fontolás, merengés, derengés, ülés stb.). A dolog előtti lét költészete Ametanyelv alapfogalmainak fenti rekonstrukciója még nem tért ki a műalkotásra vonatkozó felfogás tárgyalására. A koncepció viszonylag teljes vázlatát megtaláljuk az Irodalom és szocializmus (1931) címet viselő előadásban, az Esztétikai töredékekben, valamint az Ady-vízióban és több más kései recenzióban.14 Míg Croce szemléletnek, József Attila egzisztenciális 14 Tverdota György nevéhez fűződik a művészetelméleti szövegek korrekt és részletes textológiai és filológiai magyarázata, amely a koncepciók rekonstruálására vonatkozó kísérletet is magába foglal. Ld. Tverdota György: József Attila: Tanulmányok és cikkek 1923-1930 -Magyarázatok. Budapest, Osiris Kiadó 1995. Az ihlet és az előzetes megértés összefüggése azonban itt nem kerül szóba, s nyilvánvalóan azért nem, mert Heidegger egzisztencia-felfogásának hatását Tverdota György nem tekinti valószínűnek, sőt, határozottan kizárja (112.). Nagy jelentőséget tulajdonít ugyanakkor Henri Bergson, Pauler Ákos és Varga Béla inspirációjának. Joggal állítja, hogy nagy a zűrzavar az ihlet interpretációi körül, és sokat tett azért, hogy tisztábban lássunk. Tanulmányomban a szó és a versszó szemantikai hatása, illetve József Attila nyelvszemléletének rekonstrukciója felől látom kiegészíthetőnek a képet, amely egyben mind a genetikus, mind a teleologikus alakesztétika, és általában a morfológia meghaladását eredményezte a költő szemléletében. Nyelvszemlélete semmiképpen 85