Kovács Árpád: Versbe írt szavak (Budapest, 2011)
József Attila irodalmi antropológiája
az egész életé, hanem az életet fenntartó és szublimáló cselekvősség módozatáé, az „úgy vagyok, mint" jegyében.16 Ezt az index-szerűséget emeli ki József Attila a Kassák-cikk következő soraiban: [...] nem az értelem hozza létre az igazságot. Azt is tudjuk, hogy a művészet az emberi eszméletnek, a léleknek, a tudatnak, vagy ha úgy tetszik, tudatalattinak a mélyéről - de mindenképpen az emberi élet jelenné gyülemlő múltjából hozza föl képeit. (Isz: 251.) ságának: „Ennek a nagy versnek egyik legfőbb hatása éppen a kihagyásaiban van, vagy inkább a szorosra kötött versszakok és a laza, kihagyásos versfűzés ellentétében". Hasonlóan nyilatkozott Németh László is 1929-es recenziójában, aki a „verselemek hézagai" és a műfaji ismérvek (éle, népdal) közötti összefüggésekre irányította a figyelmet (Vö. Németh László: Nincsen apám, se anyám. József Attila versei. Nyugat 1929. december 1.). Ezt a módszert a versbeli metaforaképzés általunk is tárgyalt „kölcsönös függésének" elve érvényesíti, melynek tartalmát Nemes Nagy Ágnes „a végletek feszített összepántolása" képével fejezi ki a verssor és a szakasz „belső struktúrájára" utalva. Különösen értékes írásának másik jelentős felismerése a heteroglosszia kimutatása: „Verseinek kivételesen nagyok a tónuskülönbségei". Nemes Nagy Ágnes: Eszmélet. In uő: Szó és szótlanság. Budapest, Magvető Könyvkiadó 1989. A Bartók-tanulmány tervezete kapcsán erre a problémára még visszatérek. 16 Az élet, művészet, bölcselet szoros egymásrautaltságának és az egzisztencia bizonyíthatatlanságának elve mentén több lényeges párhuzamot ér tetten József Attila és Martin Heidegger szövegeiben a filozófus. Vö. Fehér M. István: József Attila művészetelméleti írásai és az esztétika hermeneutikai horizontja. Összefüggések és párhuzamok. In: Tanulmányok József Attiláról. Szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna. Budapest, Anonymus Kiadó (Újraolvasó sorozat), 2001. 285-306. 88