Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete - A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára (Budapest, 2007)
A nándorfehérvári diadal
Ezzel kapcsolatban még egy kérdés vár megválaszolásra. Szemben a marxista történetírás Elekes által hangoztatott nézetével, hogy a „nép megvédi hazáját”, azaz a parasztok hazaszeretete érvényesült,40 Szakály Ferenc vetette fel, sőt forrásokkal is bizonyította, hogy a parasztok hazaszeretete csak a közvetlen szülőföldre vonatkozott.41 Állítása szerint a felkelők túlnyomó többsége a környékbeli vármegyékből érkezett.42 Ez érthető is lenne, ez a vidék volt leginkább kitéve a török támadásnak, az itteni parasztság pedig jobban megszokta a fegyveres védekezést is. A fent idézett adat a Bereg megyei jobbágy keresztesekhez történő csatlakozásáról azonban ennek ellentmond. Távoli vidék lakói is szükségesnek érezték a török elleni harcot! Egy másik nézet szerint a parasztok valóban az országot akarták megvédeni. Ebből csak azért nem lett parasztlázadás, mint 1514-ben, mert voltak urak, mint Hunyadi és a vele együtt harcoló bárók, akik eleget tettek a parasztok megvédése kötelezettségének, ezért ők is hajlandók voltak őket segíteni.43 Valóban, van olyan nézet, amely a középkori földesúr és jobbágya között viszonossági viszonyt tételez fel: az úr feladata a paraszt védelme és a rend fenntartása, és ennek fejében részesül az attól kapott járadékokban.44 Azt hiszem azonban, hogy sokkal komolyabbnak kellene vennünk a vallásosság, a pogányok elleni küzdelem, valamint az egyház keresztes háborúra buzdító hatását. Láttuk, hogy ez több ezer németet is a török elleni harcra buzdított. Itt kell megemlékezni III. Callixtus pápa intézkedéseiről is. A köztudat a nándorfehérvári győzelemmel hozza kapcsolatba a déli harangszó elrendelését. Csakhogy ezt a pápa már június 29-én megtette, mégpedig azért, hogy a hívők a magyarok török elleni győzelméért imádkozzanak. Viszont III. Callixtus valóban a nándorfehérvári diadal emlékére rendelte el, hogy augusztus 6-án tartsák meg az Úr színeváltozása (transfiguratio Domini) ünnepét.45 Talán nem is annyira a parasztok honvédő buzgalma felett kellene vitatkozni, hanem az erős, vallásilag is motivált törökellenesség kidomborítása lenne a lényeg, amely a társadalom valamennyi rétegében, és nem utoljára a parasztságban is jelen volt. Ezt pedig a ferencesek, mint éppen Kapisztrán, terjesztették.46 Mindez azonban átvezet a következő kérdéshez: mi történt Nándorfehérvár előtt és után, és miért nem csatlakozott a magyar urak többsége Hunyadi felmentő seregéhez. A keresztény hatalmak 1455 végén hatalmas katonai és pénzbeli segélyt ajánlottak fel a pápa kérésére, igaz, hogy később nem váltották be ígéretüket.47 A támadó célzatú török ellenes keresztes hadjárat szervezése 1456 tavaszára felgyorsult. Carvajal bíboros is Budára ment, ahol trónra lépése után először jelent meg a fiatal V. László király. A legátus háborúra szólító ajánlása után az összegyűlt főpapok és bárók arra mutattak rá, hogy Szerbiában és a török végeken az elmúlt év terméketlensége miatt nagy az éhínség, meg 40 Elekes, 1952. 438-479. o. 41 Szakály, 1976. 69-72. o. 42 Szakály, 1990. 49. o. 43 Held, 1982. 94-95. о. 44 Heide Wunder: Dic ländliche Gemeinde als Strukturprinzip der spätmittelaltcrlichcn - frühneuzeitlichen Geschichte Mitteleuropas. = Peter Blickle (hrsg.): Landgemeinde und Stadtgemeinde in Mitteleuropa. (Historische Zeitschrift Beiheft 13.) München, 1991.98-399. o. 45 Tringli, 2003. 45. o.; Török, 2006. 100. о. 46 Vö. Fodor, 2001. 179-195. о. 47 Thallóczy-Áldásy, 1907. 193-195. о. 25