Kulcsár Zsuzsanna: Traumafeldolgozás és vallás (Budapest, 2009)
Az elfogadás pszichológiai értelmezése. ’A hatalom átadása’
Nincs alku, én hadd legyek boldog! Másként akárki meggyaláz S megjelölnek pirosló foltok, Elissza nedveim a láz” (József Attila: Ars poetica. Részlet) „Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de én nem adatom valakinek hatalma alá” (lKor 6,12)124 Összefoglalás Minden ember rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek a legszélsőségesebb helyzetekben is biztosíthatják optimális állapotát; a pszichológiai , jóllét”, „békesség”, ezzel együtt a remény átélését. Ezt meg tudjuk tapasztalni, de - a kontrolihoz való irreális ragaszkodás által - el is veszíthetjük. Kábítószerfüggés A kontrolitól való irreális függés paradigmatikus, aktuális és riasztó esete a kábítószerfüggés. A nem belsőleg, nem a szervezetben termelődő, hanem önkényesen, kívülről bevitt kábítószerek felborítják a belső fájdalomcsökkentő rendszerek egyensúlyát. Ezért tekinthető a kábítószerfüggés különlegesen súlyos problémának, amit a természet rendjébe való durva beavatkozás jellegzetes eseteként, sokan - indokoltan - az emberiség egyik „főbűnének” tekintenek. Láttuk, hogy a traumahelyzetben előttünk álló ’két út’, aposzttraumás növekedés, és - ezzel szemben - a poszttraumás stresszbetegség közül az utóbbi gyakran társul alkohol- és drogfüggőség kialakulásával. A PTSD-s beteg nem tud a trauma által 124 Az új protestáns bibliafordítás szerint: „Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává” (u. ott). Vegyük észre a két fordítás eltérő, mégis kapcsolódó jelentését! 65