Lajtai L. László: „Magyar nemzet vagyok”. Az első magyar nyelvű és hazai tárgyú történelemtankönyvek nemzetdiskurzusa - Eszmetörténeti könyvtár 18. (Budapest, 2013)

III. Nemzet és szövegközöttiség. A tankönyvek transztextuális nemzetdiskurzusa

Kapisztrán és Hunyadi János,313 az 1864-es kiadás hátsó borítóján pedig a legyőzött erdélyi Gyula fiait trónszékén fogadó Szent István látható. Mindhárom illusztráció (csakúgy, mint a második Nádasdy Ferenc-féle csatajelenetet ábrázoló) a Lányi-féle képeskönyvből származik.314 Az 1862-es, utolsó magyar kiadás Attilát, Árpádot (7. és 9. kép) és az avaro­kat - az előbbiekhez hasonló stílusjegyekkel és attribútumokkal - jelké­pező páncélos lovas képével kibővülve a tankönyv kiadástörténetének leggazdagabb képanyagát tartalmazza. Mindebből az alábbi tendenciák látszanak kirajzolódni. A hazai tör­ténelem képi reprezentációja - legalábbis a Bedeő-féle illusztrációk készítője és megjelentetője számára - egy olyan hármas tartópilléren nyugszik, amely erősen a középkor irányába billen. Attila a (katonai értelemben vett) nemzeti nagyság fénykorát, Hunyadi László méltat­lan és II. Lajos szerencsétlen halála pedig annak fátumszerű elvesztét - előbb előérzet, majd tényleges beteljesülés útján - jelenítik meg szim­bolikus-képi formában. Mindezen módosít némileg a magyar nyelvű kiadások némelyikének elején, illetve végén látható egész oldalas „éle­tünket és vérünket"-jelenet vagy a Nádasdy Ferenc-féle „burkusverés" tablója. Általuk a régi magyar katonai erények a közelmúltba transz­ponálva nyertek szimbolikus reaktualizálást, illetve a dinasztikus hű­ség reprezentatív megnyilvánulását jelenthették a megcélzott befogadó számára. A német nyelvű olvasóknak szánt kiadások borítóját betöltő jelenetek ugyanezt a logikát erősítik, amennyiben a késő középkori magyar hősiesség csúcsteljesítményét (nándorfehérvári diadal), illetve a vele éles kontrasztba állított „alattvalói hűség versus uralkodói hűt­­lenség"-tematikát (V. László és Hunyadi László ünnepélyes találkozása) helyezik vizuális kommunikációjuk középpontjába. A dicső magyar múlt első számú reprezentánsaként ünnepelt Hunyadi Mátyás kiemelt vizuális megjelenítésétől ugyanakkor a tankönyv német nyelvű kiadá­sai feltűnően tartózkodtak (talán az Ausztriát és Bécset is elfoglaló ma­gyar uralkodóhoz315 kötődő osztrák történelmi emlékezet érzékenysége iránti tapintatból). 313 „Hunyadinak hazája iránti szeretető s hűsége felbuzdult, s magát Capistrán Já­nos gyiilevész seregéhez csatolva a törökre rohant, kit, hadából 25,000 eltörölvén, teljesen megvert." Uo. 86. 314 Lányi Károly, 1846. 31,118,122, 274. 315 „Még a cseh háború be sem volt végezve, midőn ismét austriai Fridrikkel a má­sik kiütött, mellynek folyama békekötés által félbenszakasztatott, később annnál 374

Next