Lakatos István: Németh László. Életrajzi kronológia 1949-1975 (Budapest, 1998)
Gólyapadból laboratórium 1949-1953
1952 • április első napjai—április 3. után lakásba - de Németh Lászlót nemcsak az zavarja, hogy a takarítás elől szobáról szobára vándorol, de a telefon is megjelenik a lakásban, s neki kell a család nőtagjai részére az üzeneteket átvenni. A napi 10-15 órai munkában mindez felettébb akadályozza. A lányok körül megjelennek a komoly udvarlók, s Magda február folyamán Diósgyőrbe utazik, hogy megismerje jövendő férjének, Némethy Lászlónak a családját. Németh László sokra becsüli a több nyelven beszélő, kitűnő kohómémököt. Március folyamán azután végre megjelenik az Új Magyar Könyvkiadónál Vaszilij Groszman Sztyepán Kolcsugin című regénye Németh László fordításában, amelyről Nagy Péter a Szabad Nép március 30-i számában meg is emlékezik A bolsevikok útja című írásában. Április első napjai Németh László influenzával ágyban fekvő beteg, amikor megérkezik a Népművelési Minisztérium levele: a Karenina Anna és Az úszó falu fordításáért József Attila-díjat ítéltek neki.4' Április 3. Németh László József Attila-díjat kap, amit nem tud visszautasítani komolyabb következmények nélkül - de a velejáró pénzt szétosztja. Még aznap ír Gulyás Pálnénak, amikoris közli, hogy „keresetlen” pénzhez jutott, abból küld „néhány napi könnyebbségül”. Németh Ella ebben a levélben írja, hogy Magda lánya 12-én esküszik Némethy Lászlóval. Ugyancsak ezen a napon Kodolányi Jánosnak is ír: megtisztelné, ha a postán küldött csekély összeget - pár napi gondtalanságot - elfogadná. Április 3. után A Bábszínház Giordano Bruno Gyertyaöntő című darabját akarja Németh Lászlóval színpadra átíratni. A Filmgyár pedagógiai tárgyú forgatókönyvet kér Németh Lászlótól, s ő azt a hódmezővásárhelyi intemátusról akarja megírni. A történelmi regényéhez (Horia és Clo§ca) tervezett erdélyi utazását nem engedélyezik. 43 43 A díj odaítélésében szerepet játszott, hogy az Anna Karenina fordítása megnyerte a népművelési miniszter, Révai József tetszését, egy másik fordítását pedig Rákosi Mátyás dicsérte meg, aki visszaemlékezett a szegedi börtönben olvasott Tanú-ra is. (L. Vekerdi László: Németh László 263.) 36