Lakatos István (szerk.): Az író-vállalkozás. Németh László. Életrajzi kronológia 1901-1948 (Budapest, 1997)

Óraadók királysága 1945. szeptember - 1948

1948 • január folyamán-február 21. Január folyamán Több írás jelenik meg az Iszony-ról; részben elítélők. Komlós Aladár József Attila és bírálói című cikke a Magyarok-Ъап jelenik meg, és ebben Németh László egykori kritikájáról is ír. Február 7. előtt Illyés Gyulának írt levelében olvasható: „lassan csak olyat szabad írni, amit szégyen írni.” Köszöni a pénzt, amire éppen most nem szorul rá -, „ez persze engem nem ment föl a hála alól”. - Felmerült benne a gondolat, hogy Debrecenbe helyezteti át magát, ahol jó könyvtár is van. - Előző nap a Pillangó kisasszony hódmezővásárhelyi előadását nézte meg. „Ha nem élhetsz becsülettel, halj meg becsülettel” ítéletet így fordítaná magyarra: „Ha mérsékelt gyalázatban nem élhetsz, a még na­gyobb helyett: válaszd a halál gyalázatát!” Február 7. Megköszöni Illyés Gyulának, hogy a (Válasz márciusi szá­mában megjelenő írásainak) korrektúráit elvégezte. Ezután neki küldi meg a kéziratait, hogy megmondja, át kell-e alakítani és szaktanácsot adjon. Február 15. Megküldi Sárközi Mártának azt az előadást, amit esetleg Illyés Gyula olvasna fel (Debrecenben?) mint „stratéga és vezér” - ha szükséges, változtatásokkal. - Levelében utal apósával, Démusz Jánossal való konfliktusára, (amit feltehetően az a levél váltott ki, amelyben Dé­musz Jánosnak is megírta, hogy „lányát visszaadja”, elválik tőle.) Az apó­sa „vádjai” mellett „szíven szúrta” Sárközi Márta egyik kijelentése is: „Hol eltartja családját, hol nem...” - Felveti egy Németh László breviári­um megszerkesztésének lehetőségét, amelyet Sárközi Mártának kellene megcsinálni - az ő segítségével. Esetleg a Fehér Holló füzet-sorozatban jelenne meg: „ez lenne az apológiám.” Február 21. Jelzi Sárközi Mártának, hogy a Húsz János gépelésével március 1-re végez. A nyolc dráma szedését20 megkezdhetik; ha lesz ideje, még a Bodnárné-1 és a Sámson-1 is rendbeszedi” -, s még egy előszót 20 A nyolc dráma: Villámfénynél (1936), VII. Gergely (1937), Papucshős (1938), Cse­resnyés (1939), Erzsébel-nap (1940), Húsz János (1941), Eklézsia-megkövetés (1946) és Széchenyi (1941). Végül is a drámák kiadására a Fehér Hollóban már nem került sor. 311

Next