Márfai Molnár László: Ahol a szerző megtörténik. Tanulmányok a 20. századi magyar irodalomtörténet köréből (Budapest, 2007)
Az elbeszélt József Attila
120 Az elbeszélt józsef Attila és visszaemlékezés, Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól. Keletkezéstörténetükhöz hozzátartozik, hogy Vágó Márta műve 1942-ben született, amelyhez 1949-ben és az ötvenes években kiegészítéseket fűzött. A költővel folytatott levélváltásaival kiegészített kötet végül 1975-ben, még a szerző életében megjelent. A Szántó Judit neve alatt kiadott kötet két nagyobb részből áll: az egyikben közvetlenül a költő halála után, 1938 elején készített naplójegyzetek találhatók, melyek kiegészülnek néhány, háborús évekből származó bejegyzéssel. A másikban pedig egy 1947-48-ban írott visszaemlékezés található. A szövegek a szerző 1963-ban bekövetkezett haláláig nem jutottak nyilvánossághoz, a visszaemlékezésből egy nagyobb rész jelent meg folyóiratban az 1970-es években, majd az egész kötet formájában 1986-ban vált hozzáférhetővé.2 Illyés Gyuláné emlékezése pedig - akit a továbbiakban Kozmutza Flóraként említünk - a történtek idején készített naplójegyzetek és a költővel történt levélváltások felhasználásával az 1960-as évek elején nyert végleges formát, és bár eredetileg nem szánta kiadásra, végül 1987-ben jelent meg a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhető módon. Elsőként a fent említett írásművek státuszára kérdeznék rá, hiszen bár stilizált, megformált szövegek, nem tekinthetők sem tisztán fikciónak, sem pedig puszta dokumentumnak. Tekinthetők korábbi élettényekre, életeseményekre vonatkozó kortörténeti beszámolónak, de ebben az esetben megítélésük elsődleges szempontja 2 Azóta még kétszer - 1997-ben és 2005-ben - megjelent, változatlan szöveggel.