Márfai Molnár László: Ahol a szerző megtörténik. Tanulmányok a 20. századi magyar irodalomtörténet köréből (Budapest, 2007)

Az elbeszélt József Attila

120 Az elbeszélt józsef Attila és visszaemlékezés, Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hó­napjairól. Keletkezéstörténetükhöz hozzátartozik, hogy Vágó Márta műve 1942-ben született, amelyhez 1949-ben és az ötvenes években kiegészítéseket fűzött. A költő­vel folytatott levélváltásaival kiegészített kötet végül 1975-ben, még a szerző életében megjelent. A Szántó Judit neve alatt kiadott kötet két nagyobb részből áll: az egyikben közvetlenül a költő halála után, 1938 elején készített naplójegyzetek találhatók, melyek kiegészül­nek néhány, háborús évekből származó bejegyzéssel. A másikban pedig egy 1947-48-ban írott visszaemléke­zés található. A szövegek a szerző 1963-ban bekövet­kezett haláláig nem jutottak nyilvánossághoz, a vissza­emlékezésből egy nagyobb rész jelent meg folyóiratban az 1970-es években, majd az egész kötet formájában 1986-ban vált hozzáférhetővé.2 Illyés Gyuláné emléke­zése pedig - akit a továbbiakban Kozmutza Flóraként említünk - a történtek idején készített naplójegyzetek és a költővel történt levélváltások felhasználásával az 1960-as évek elején nyert végleges formát, és bár ere­detileg nem szánta kiadásra, végül 1987-ben jelent meg a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhető módon. Elsőként a fent említett írásművek státuszára kérdez­nék rá, hiszen bár stilizált, megformált szövegek, nem tekinthetők sem tisztán fikciónak, sem pedig puszta dokumentumnak. Tekinthetők korábbi élettényekre, élet­eseményekre vonatkozó kortörténeti beszámolónak, de ebben az esetben megítélésük elsődleges szempontja 2 Azóta még kétszer - 1997-ben és 2005-ben - megjelent, válto­zatlan szöveggel.

Next