Mártonfi Attila - Papp Kornélia - Slíz Mariann (szerk.): 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére (Budapest, 2006)
Tulajdonnevek
Az utcanév-változtatás egy sajátos típusa 271 a telepet is ő alapította [Ráday 2004: 41]). Egy részüknél a felhasznált források alapján ez nem állapítható meg teljes bizonyossággal (pl. Mátyás köz > 1910-es évek: Mátyás király и. [XIX.]), csak egy kiegészítésnél kell kétségkívül új névadóval számolnunk: Károly körút > 1926: Károly király út (V., VII.), itt ugyanis a régebbi név I., míg az újabb IV. Károlyra vonatkozik. - E bővítési eljárást csak 1945 előtt használták, főként a két világháború között, ami jellemzi a korszak ideológiáját. Az idetartozó névpárok másik alcsoportját (14) azok alkotják, melyekben a szent jelzővel toldották meg a korábbi, pusztán keresztnévi elemű elnevezést: Gellért tér > 1920: Szent Gellért tér (XL), Orbán tér > 2000: Szent Orbán tér (XII.) stb. E névváltoztatások során a névadó többnyire biztosan azonos maradt, míg kisebb csoportjukban ezt kétséget kizáróan nem sikerült kiderítenünk (ezek egy részében az elnevezők feltehetőleg csak kihasználták a puszta keresztnév adta potenciális névbővítési lehetőséget). - Ezzel a névelem-kiegészítési móddal leginkább a két világháború között éltek (10), ami érthető is az akkori kurzus politikája ismeretében. I. István és Imre herceg akkori évfordulójához is több ilyen névmódosítás kapcsolódik, az 1920-1930-as években négy Imre elnevezésű közterületből lett Szent Imre (IV., XV., XVI. és XXII.), és két István tér > Szent István tér bővítés is végbement ekkor (IV. és XV.)A Az 1988 utáni ilyen jellegű változtatásokkal minden esetben az 1950-es évek elején elhagyott szent titulust állították vissza. Nemesi előnéwel való kiegészítésre is lelünk példát: Nagy Pál > 1948, illetve 1992: Felsőbüki Nagy Pál (XIV., illetve XXIII.). A későbbi módosítás érdekessége, hogy itt kicserélődött a névadó, az utca ugyanis korábban egy illegális kommunista bányász nevét viselte. 1.1.2. A korábban említett névbővítési módok között több olyan típust figyelhettünk meg, ahol egy keresztnév mentődik át az új névbe, azonban van, amikor ez funkcióváltással együtt megy végbe: az új előtagban a korábbi keresztnév családnévi szerepet kap, és kiegészítik egy keresztnévvel (5; 1,7%): 1945-1946 során például három József utcát József Attilára kereszteltek át (IV., XV. és XVII.). Természetesen ezen eljárás mindig a névadó kicserélését vonja maga után. 1.2. A névbővítések kisebb részében két elemmel toldották meg a korábbi nevet (6; 2%). 1.2.1. Ezek többségében (5) az új névbe átkerült névelemnek az elnevezésben betöltött szerepe nem változott meg. 1.2.1.1. Nemesi titulussal és keresztnévvel egyszerre három esetben toldottak meg családnevet: Sándor lépcső > 1938: Gróf Sándor Móric lépcső (I.) stb., s mindegyik kiegészítésben szerepet játszhatott, hogy a névbe beemelt keresztnévi elem nélkül nehezen állapítható meg, kiről kapta a közterület a nevét. 1.2.1.2. Egy bővítésben uralkodói sorszámmal és rangot jelentő névkiegészítővel gazdagodott a név (Károly körút > 1916: TV. Károly király út [V., VII.]), kicserélve egyúttal a névadót is. 1.2.1.3. Családnévvel együtt titulus is kapcsolódhatott a keresztnévhez az új elnevezésben: Elemér > 1938: Cserba Elemér dr. (XV.). 1.2.2. A Tamás > 1975: Tamási Áron (XII.) változtatás során amellett, hogy az új elnevezés keresztnévvel bővült, a megtartott és funkcióváltáson keresztülment elem is kiegészült. 2. A tárgyalt névváltoztatások leggyakoribb típusa a rövidítés (95; 31,4%). Ennek során az új névből a bővítési folyamattal ellentétesen egy vagy két elem kiesik; ez szinte csak lexéma elhagyását jelenti. * E névváltoztatási módozatot az is segíthette, hogy az FKT a 13.011/1928. sz. határozatával (szövegét közli pl. Siklóssy 1931: 568-9), mely az utcaelnevezéseknél követendő elveit összegezte, megengedte, hogy a jóhangzásuk és meggyökeresedettségük miatt meg nem változtatható nevek közül kivételesen kikerüljenek többek között a konkrét motivációt nélkülöző keresztnévi elnevezések.