Nebojszki László: Szakrális kisemlékek Katymáron (Budapest, 2013)
A szakrális kisemlékekről
jellegzetes, a tengerészek tájékozódását segítő erős fényű csillagképe a Dél- Keresztje. A Föld északi féltekéjéről csak a 20. szélességi kör alatt látható égi tünemény a Gacrux és Acrux, valamint a Mimosa és Crucis csillagok képzeletbeli összekötése nyomán jön létre. Jellegzetes képe megjelenik sok ország kultúrájában, és láthatjuk zászlóikon is (többek között Ausztrália, Brazília, Új-Zéland). Számos, népi bölcsességet tartalmazó szólásmondás ismeretes a kereszttel kapcsolatban,8 amelynek formája megihlette több költőnket. Weöres Sándor Keresztárnykép című kalligrammája szerint a kereszt alsó és felső ága összeköti - a két utat jelképező szélső ágak felezőpontjában - az eget és a földet: „A kereszt felső ága égre mutat, nagy örömhírt tudat: »itt van a te utad« a kereszt két karja a légbe szétszalad, rajta sovány kezek tört vért virágzanak: »vigyázz: őr a lélek, de a test megszakad, kétfelé visz ösvény s te szabad vagy, szabad« a keresztnek alsó ága földre mutat: »vesződj: itt áss kutat, lásd benne arcodat.«''9 József Attila Aratásban című versének utolsó versszakában az egymásra rakott gabonakévékre a „keresztekbe rakott élet" megjelölést használja: „A nap forró haragja újraéled, a homlokokról izzadtság csorog, de gyűl a keresztekbe rakott élet"10 A gabonanövények kalászai minden kultúra ősi motívumai. Hiszen a megtermett, majd elvetett gabonaszem önmagát sokszorozva teremti meg az emberi élet alapjaként az élelmet. 12 8 MARGALITS Ede 1896. 418.; O. NAGY Gábor 1998. 353. 9 WEÖRES Sándor 1935. Nyugat, 44. 10 JÓZSEF Attila 1922. Aratásban.