Némediné Kiss Adrien - Szántó Gábor András (szerk.): Babits Mihály kisprózai alkotások. Kritikai kiadás - Babits Mihály műveinek kritikai kiadása (Budapest, 2010)
Jegyzetek
januárjában Ciliéinek sikerült a maga pártjára állítania, s kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttek. A főkapitány azonban hamarosan visszatáncolt, valamikor már január és április között felkereste Hunyadit, és megállapodást kötött vele. Hunyadi kormányzósága idején (1446-1453) kormányzóhelyettes volt. 1453-ban ismét csatlakozott a Cillei-Garai vezette Hunyadi-ellenes szövetséghez. Hunyadi halála (1456) után V. László hívei között találjuk, de később örök hűséget fogad Mátyásnak. A Vitéz János-féle összeesküvés idején kitart Mátyás mellett, aki jutalmul Bosznia trónját adományozza neki. 12 Rigómezőn - Rigómező (Koszovo polje) két jelentős, török elleni ütközet színhelye volt. 1389-ben, az első rigómezei csatában a törökök megverték a délszláv fejedelmek egyesült csapatait, s Szerbia török vazallus állammá lett. 1448 őszén a Szerbiába benyomuló Hunyadi János seregét győzte le itt a török, akit Brankovics időben értesített a hadi készülődésekről. Az áruló Brankovics György a fogságába került Hunyadit ki akarta szolgáltatni Murad szultánnak, s csak a magyar országnagyok erélyes fellépése és az ajánlat szultáni viszszautasítása után állt el tervétől. A Szendrő várában fogva tartott Hunyadi Jánost és Lászlót csak akkor engedte szabadon, amikor a magyar seregek a várat ostrom alá vették. 12 Giskra - Giskra János; Jiskra, Jan; Brandisi (? -1470), cseh huszita vezérből lett zsoldoskapitány. Albert király halála után az özvegy Erzsébet királynő hívta az országba, a kiskorú V. László védelmére. A Felvidék nagy részét uralma alá hajtotta, pénzt veretett, kiváltságokat osztogatott. Hunyadi támadásainak hatására csak 1452-ben hagyta el az országot. 1455 körül Ciliéi ismét behívta. Csapatai részt vettek Hunyadi László elfogatásában és a kivégzést követő zavargások lecsendesítésében. Később elnyerte Mátyás kegyeit, aki szolgálatába fogadta, s csapatai egy részét besorozta „fekete seregé”-be. 12 Czillei - Ciliéi v. Czillei Ulrik (1406?-1456), Ciliéi Hermann szlavón bán unokája, aki az osztrák-stájer főnemesi család magyarországi hatalmát megalapozta. Ciliéi Hermann egyik lánya, Borbála, Zsigmond király felesége lett, a másik lány, Anna, Garai Miklós nádorhoz ment nőül. Maga Ciliéi Ulrik - mint Albert király özvegyének, Erzsébetnek nagybátyja - tevékeny részt vállalt a kiskorú László trónigényének érvényesítésében: szerepe volt a korona ellopatásában, és a fehérvári koronázáskor ő mondta el a csecsemő V. László helyett a koronázási esküt. 1443-tól, bosnyák trónigényé-930