Nyilasy Balázs: Szavak tánca és árnyéktánca. Irodalmi tanulmányok A vén cigánytól Harry Potterig (Budapest, 2014)
Versek között
A MEDÁLIÁK ÉS AZ ESZMÉLET A Medáliák és a tiszta költészet A Medáliák és az Eszmélet rokon vonásaira kíváncsi botcsinálta József Attila-kritikus - amilyen jómagam is vagyok — végül ambivalens érzésekkel hagy fel a szakirodalom olvasásával. Mert igaz ugyan, hogy analógiafelfedő észrevételekkel úgyszólván minden professzionális elemző szolgál, de ezek jobbára rövidek, futólagosak; az értelmezők többnyire beérik a leginkább szembeötlő hasonlóságok megállapításával, jelzésével. „József Attila már máskor, évekkel korábban is írt egy olyan 12 versből álló ciklust, amelynek darabjai, a szándékosan csonkán hagyott utolsó vers kivételével, nyolcsorosok, kétszer négy sorba tagolva. Ez a Medáliák ciklus. Azt gondolom, az Eszmélet verseszményének mintáját ebben az 1927-ben kezdett és 1928-ban befejezett ciklusban fedezhetjük tol [...]” - érzékeli a két versciklus rokon vonásait a legnagyobb tudású József Attila-kutató, Tverdota György 2003-as, Tizenkét vers című tanulmányában.' „Az 1934-ben született nagy versciklus, az életmű egyik csúcsteljesítménye, a 12 nyolcsorosból felépített Eszmélet felfogható az ifjúkori költészet csúcsteljesítménye, a tizenkét kétszer négysorosokból álló Medáliák ciklus vállalkozásának megismétlése gyanánt... megváltozott körülmények között” - utal a költemények hasonlóságára ugyanő a Cseke Ákossal közösen írott kötetben, A tisztaság könyvé ben.1 2 A megváltozott körülmények között végrehajtott megismétlés gondolata erőteljes, sokoldalú összekapcsolás-lehetőségeket sejtet, ám Tverdota az észrevételben rejlő lehetőségeket korábbi írásaihoz hasonlóan a 2009-es kiadványban sem aknázza ki. A Medáliák és az Eszmélet rokonsága (a ciklusforma evidens azonosságának észrevételezése mellett) olyan - konkrétnak, kifejtettnek éppenséggel nem mondható — elképzelésekre szorítkozik nála, mint a mikrokozmikus modellalkotás szándékának feltételezése vagy a tiszta költészet Valéryhoz és Baudelaire-hez kapcsolható válfajainak felismerése, „beazonosítása”.3 Az alaposabb, többoldalú egybevetés elmaradása már csak azért is különös, mert a rendkivül alapos irodalmár más területeken általában nagy szorgalommal gyűjti egybe (és intelligensen, körültekintően aknázza ki) mindazokat a tényeket és összefüggéseket, amelyek József Attila költészete szempontjából fontosak lehetnek. A hiány okát keresve, azt hiszem, a „poésie pure” fogalmánál állapodhatunk meg - azt a szívós ra1 Tverdota György: Tizenkét vers. Budapest, 2004. 91. 2 Cseke Akos-Tverdota György: A tisztaság könyve. Budapest, 2009. 462M63. 1 „[...] az Eszméletben azok a poétikai törekvések, pontosabban: azok is meghatározó módon vannak jelen, amelyek a költőt 1927-ben és 1928-ban jellemezték. A világmodell-alkotás tervét József Attila a korabeli francia költészet történetében fellépő egyik tendenciából, a »poésie pure«, azaz a »tiszta költészet« elvéből fejlesztette ki [...]” - kapcsolta össze a modellteremtés és a tiszta költészet fogalmait a MedátiákkzA a kutató már 2004-es könyvében is. Tizenkét vers, 91. 42