Pála Károly (szerk.): Tankönyvháború. Viták a gimnáziumi irodalomoktatás reformjáról a hetvenes-nyolcvanas években - Iráyított irodalom (Budapest, 1991)
Előjáték. Viták a tantervről
ellentétben állnak a hibás döntések, és vigyázni kell, hogy az utóbbiak ne járassák le a modern irodalom hangsúlyos szerepeltetését. Budapest, 1978. január 31. Veres András A tanterv — a bírálat ellenére — csaknem változtatás nélkül jelent meg 1978 szeptemberében (A gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Tankönyvkiadó, 1978. Nobel Iván [szerk.]: Magyar irodalom I-IV. osztály 61-95.) 1. Minthogy ez a szöveg is későbbi viták forrása lett, az alábbiakban teljes egészében közöljük. [Az új gimnáziumi tanterv] Magyar irodalom CÉL ÉS FELADATOK A gimnáziumi irodalomtanítás célja, hogy - az általános iskolában szerzett ismereteket és olvasmányélményeket bővítve, a 14-18 éves korosztály életkori sajátosságainak megfelelő szinten - tudatosítsa az ifjúságban a marxista-leninista világnézetnek azokat az elemeit, melyeket az irodalom közvetít. Mutassa meg a világ megismerésének az irodalomban rejlő lehetőségeit, a társadalmi fejlődés és az irodalom szoros kapcsolatát; adjon a műalkotások érzelmi és értelmi hatásával maradandó esztétikai élményt. Formálja a tanulók személyiségét, erősítse bennük a szocialista magatartás jellemvonásait, segítse őket olyan tartalmas, értékes életforma kialakításában, amellyel harmonikusan kapcsolódhatnak a közösség életéhez. Mutassa meg, hogy irodalmunk a nemzeti kultúra hordozója is. Az irodalomtanítás feladata, hogy a szépirodalmi művek és néhány társművészeti ághoz tartozó alkotás elemzésével támogassa az iskola nevelőmunkáját: Járuljon hozzá az értelmi és az érzelmi nevelés egyensúlyának biztosításához. Sajátíttassa el a tantervi anyagban szereplő ismereteket. Alakítsa tovább a műalkotások belső világát és annak megjelenési formáját elemző készséget, az összefüggések meglátásának képességét. 57