Pála Károly (szerk.): Tankönyvháború. Viták a gimnáziumi irodalomoktatás reformjáról a hetvenes-nyolcvanas években - Iráyított irodalom (Budapest, 1991)
Első felvonás. Irodalom I.
Diákok véleménye Részletek az OSZK KMK vizsgálatának interjúiból (1980) József Attila Gimnázium (Budapest) 1 / Nekem nem sok véleményem van, nem sokat tanultam belőle. De nem olyan átfogó, nem lehet belőle olyan sokat tanulni. Nem ír olyan részletesen, például a szöveggyűjtemény műveit nem elemzi, nem értelmesen írja le. Az életrajzok még valahogy elmennek, Petrarca, meg ezek. Sokat ír arról, hogy hova ment, mit csinált, de a munkásságáról nem ír. 2 / Jó is, meg rossz is ez a tankönyv. Ki lehetne például hagyni a hosszú, vontatott részleteket, például az Antigonét meg lehetett volna rövidebben is oldani. Vagy Az orr-ról 15 oldalon keresztül értelmetlen dolgok... Az első részben a rendes, rövidebb versek hiányoztak. Zsúfolt az anyag, nem tudjuk megtanulni, azt mondják, nem tanulunk, pedig igen. Janus Pannoniusnál miért nem a harmadik, legjobb fordítást tették bele, ha ez a legjobb (Búcsú Váradtól). A Decameroriból kevés, Villonról is alig pár szó, az Isteni Színjátékból nem a legjobb részleteket ragadták ki, az Odüsszeusz utolsó utazása helyett be lehetett volna rakni a „Fejjel lefelé” részt vagy a „Ronda bugyrot”. Most olvastam az egészet. Van olyan rész, amelyik az énekkönyvhöz igazodik, de nem haladunk együtt, például Assisi Ferencet két hónappal előbb vettük. 3 / Az év eleji részt kissé bonyolultnak találtam. Jó volt, amit leírtak, de bonyolultan, túl felnőttesen írták, fogalmazták. A többi része jó volt, csak kevés időnk van rá. A középkorban már olyan jó költők vannak, hogy nem lehet két órában foglalkozni velük. Sok ez az anyag egy évre. 4 / Sokféle. Nagyon sok nekünk egy évre, nem tudtuk átvenni, nagyon siettünk vele. Shakespeare-t, Cervantest nem is vettük. Aztán kevés van az életükről. Petrarca például ment a viharos hegyre, ez például minek, inkább az életéről kellene többet. Aztán nem nagyon érdekes, kevés a szemelvény, nem lehet megismerni az életét annak az írónak vagy költőnek. Meg azért kellene kevesebb tananyag, hogy meg tudjuk beszélni, kinek mi a véleménye, mert így csak a feleletnél mondhatom el, ami kikívánkozik belőlem, és ez nem mindig jó. Az elején még nem siettünk, volt idő, aztán hajtottunk, feladták, hogy mit tanuljunk meg. A kis pici izék oldalt jók, áttekinthetővé teszik, látom, hol kell keresni, ami engem érdekel. Nagyon jó, hogy sok kép van benne. 164