Péter László: József Attila nyomában. Válogatott írások (Budapest, 2000)
József Attila útjain
fejezés eredetét (163,414). Mindketten foglalkoznak a költő űrélményével is (164, 421; sőt Bokor László is utal rá: 323). Valószínűleg igaza van Tverdotának, amikor a test és lélek ellentétének a léggömbhasonlattal való kifejezésében („Költőnk és kora") Bergson hatását látja. De talán a rokon madáchi sor is („ugranám, nézd, de testem visszahúz”) belejátszhatott. Bár a jubileumra külön verselemzéskötet készült (e sorok írásáig még nem jelent meg!), magától értődik, az életmű vizsgálatának módszeréből következik, hogy ebben a gyűjteményben is számos verselemzést találunk. Kár, hogy a kötet semmiféle indexet nem tartalmaz, pedig a névmutatón kívül (amely pl. Hörderlinnek a 106. és 357. lapon való említéséből tanulságos párhuzamot tenne lehetővé Féja Géza és Remenyik Zsigmond között) elsősorban a tárgyalt versek címmutatója nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az itteni eredmények könnyen épülhessenek be a József Attila-kutatásba, ösztönözhessék az életműben való további elmélyülést. Olykor néhány mondatnyi észrevétel, megjegyzés is figyelmet érdemel egy-egy versről. Terjedelmesebb elemzéseket találunk a következőkről: A csoda (76-79) Rónay György A kozmosz éneke (171-197) Danyi Magdolna Bukj föl az árból (267-273) Beney Zsuzsa Erőének (66-69) Rónay György Falak (50-53) Rónay György Kései sirató (213-240) Sárközy Péter Kirakják a fát (133-151) Szabolcsi Miklós „Költőnk és kora” (152-170) Vas István Kukoricaföld (56-57) Rónay György Medvetánc (201-209) Tamás Attila Nem emel föl (273-278) Beney Zsuzsa Rög a röghöz (62-66) Rónay György Tanulmányfej (57-61) Rónay György Egyre gyakoribb tünet: a verselemzők a kiszemelt vers jelentőségét - egyben választásuk megokolását - azzal igyekeznek fokozni, 219