Péter László: József Attila nyomában. Válogatott írások (Budapest, 2000)
Az első József Attila-est Makón
A műsort Saitos Gyula vezette be. Utána Ignotus Pál A magyar író mai problémái, Fejtő Ferenc József Attila, a felnőtt, Remenyik Zsigmond Téli gondok, Gáspár Zoltán Dunai látomás címmel tartott előadást, Horváth Béla saját verseiből adott elő, Forgács Sándor pedig József Attila verseit tolmácsolta. Az előadás után, este, a pesti írók a Hagymaházba látogattak. Élményéről Fejtő Ferenc a Népszava február 13-i számában Makói beszélgetés címmel számolt be. Elmondta, mint oldódtak föl a kezdetben bizalmatlan hagymások, s hogyan állapodtak meg az ismeretterjesztő előadások helyes gyakorlatában, a beszélgetés, a kérdés-felelet egyedül célravezető módszerében. Csak így érthet szót az értelmiség a néppel. Mert a demokráciának - idézte Masarykot - lényege a vitatkozás. A hagymaházi látogatás megerősítette a szociáldemokrata és urbánus Fejtő Ferenc hitét a magyar parasztság haladó képességében: „mert ezek a hagymásgazdák - írta - a maguk sajátos módján felelősséget érző polgárok már (a szó nemesebb értelmében), önnön fejükkel ítélkező, szabadságra és műveltségre jussot formáló tagjai a társadalomnak”. írását ezzel a jelentős mondattal zárta: „A munkásság mellett e józan magyar parasztság különb biztosítéka az ország rendjének, művelődési haladásának és szép európaiságának, mint az egyre jobban nekikótyagosodó, immár Isten tudja, hányadik árulását »szorgalmazó«, íróasztal mellőli hatalmában részegedő, a magyar társadalom való szerkezetéről s a világhelyzetről mind öncsalóbban tájékozódó értelmiségi középosztály.” Fejtő Ferenc, az urbánus írástudó egyetlen makói kiránduláson kapott élménye nyomán megismerkedett a parasztság világszemléletével, s ez máig emlékezetes nyomot hagyott benne. Ez az eset jelképesen bizonyítja, hogy népiek és urbánusok közt nem volt áthághatatlan a szakadék, s épp József Attila példája alkalmas lett volna a németek elleni összefogás jegyében a két tábor együttműködésére. 267