Péter László: József Attila nyomában. Válogatott írások (Budapest, 2000)
József Attila emlékhelyei az Alföldön
tetők?” - szólt a bácsi: „hogy hínak?” - kérdezte. Attila közben fogta a kezemet, nem akarta elengedni. Ekkor mondtam meg a nevét, s ekkor következett, hogy a bácsi kijelentette: „Nem Attilának, hanem Pistának fogják hívni.” Attila nem nagyon szólt bele ebbe. 1. színész Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön a nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése, azt hiszem, döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá; olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik, az amit ő maga gondol, hogy - Attilának hívják. Makai Ödönné József Eta Bementünk a házba, ott volt a rokonság, várták a „lelenceket”. Engem a bölcsőhöz állítottak, hogy ringassam. Attila még nem kapott munkát, mindössze négyesztendős volt. Aztán szétszéledt a rokonság, aludni tértünk, én a kuckóban aludtam, Attila a sutban. 1. színész Itt éltem hétéves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek - disznópásztorkodtam. Makai Ödönné József Eta Attila mindössze kétszer kapott ki Gombaiéktól. Késő nyár volt. Összejöttek a családtagok, és a gazda azt mondta: „Pista, nézd meg a lovakat.” Attila kiment, majd visszajött, leült, és hallgatta a falusiak rémtörténeteit a fej nélküli emberekről és másról. Csöndben hall-270