Péter László: József Attila nyomában. Válogatott írások (Budapest, 2000)
József Attila és a rádió
sírva ültünk a rádió elé. A gyerekeket csendre intettük. Alig telt pár perc, a kis Ádám bömbölni kezdett. - Hallgass - szólt rá a kislány. - Most Attila bácsi szaval a rádióban és nem hallja anyuka, ha lármázol. A kisfiú azonban tovább bömbölt. Péter erre belecsípett a karjába. Ádám nekiugrott és most már mind a három gyerek éktelen lármába kezdett. Mire anyjuk kiosztotta a pofonokat és rendet, csendet teremtett közöttük, már vége is volt a műsornak. Alig hallottunk egy pár sort a felolvasásból.”- „Látod - mondta szomorúan Etus -, még az sem sikerült Attilának, hogy mi hallhassuk a verseit...” Nem csak testvérei nem hallották akkor, de tágabb családjának, a munkásosztálynak és a magyar népnek gyermekei, proletár- és paraszttestvérei sem. „Élete - ha van élte még egy - a proletár utókoré!” József Attila költészete, népét tanító szava ma jut el szép könyvek útján és a rádió hullámain át egyaránt - testvéreihez... Magyar Rádió, 1955. április 11-17.