Péter László: József Attila nyomában. Válogatott írások (Budapest, 2000)
Öt könyv József Attiláról
frazeológiájának elemeivel, s tele van - önmaga által is rövid idő múlva tévesnek felismert - tanításokkal.” Meglepő, és e visszaemlékezés hitelét erősíti, hogy Fábián Dániel ma sem érzi röpiratuk e sajátos fonákságát, s naivul úgy dicsekszik vele, mintha valami hallatlanul nagy baloldali tettet hajtottak volna vele végre: nem érzékeli ma sem a jobboldali és a baloldali radikalizmus közötti különbséget! Később is, amikor 1930 őszén József Attilával együtt dolgoztak a Bartha Miklós Társaságban, úgy állítja be, mintha ez az együttes a magyar haladás élcsapata lett volna. Igaz, ő is azok között volt, akik 1930. október 31-én kiléptek a Társaságból, mert már túlságosan jobboldalinak ítélték: Fábián Dániel, Simon Andor, Lakatos Péter Pál, József Attila, Kodolányi János, Halmos Béla, Gál István, Gunda Béla, Vass László és társai. De azt már kétellyel kell fogadnom, hogy utóbb, 1931-32-ben, a baloldali kilépők - éppen Fábián kivételével - „feltűnés nélkül visszaléptek”, s a Társaság keretében marxista szeminárium működött volna, melyen József Attila is előadóként szerepelt (111). Ezt semmilyen más adat nem erősíti meg. Az a benyomásom, hogy Fábián Dániel és József Attila barátsága az 1930. évre korlátozódott: tavasszal Vásárhelyt, ősszel Pesten dolgoztak együtt, utána - ha olykor találkoztak is - világnézetükben és életkörükben is oly távol kerültek egymástól, hogy kapcsolatuk megszakadt. (O ugyan a 24. lapon azt állítja, hogy 1928 elején ismerkedett meg a költővel Vásárhelyt, ez azonban nyilván képtelenség, hiszen Makai 1928 végén költözött le Vásárhelyre, s József Attila eddigi tudomásunk szerint először 1929 februárjában látogatott le sógorához, tehát legkorábban ekkor találkozhattak. De valószínűbb, hogy csak 1930 tavaszán melegedtek össze.) Fábián nem is tud érdemben többet József Attiláról, s könyvének további részei csak későbbi ismereteinek fölhasználásával készült okoskodások, elmélkedések. Fölhasznált forrásai, idézetei is ötletszerűek, gyakran másodkézből valók. Kritikátlanul veszi át a korábbi legendákat. így a költő egyik öngyilkossági kísérletének és Részeg a síneken című versének indoko147