Péter László: József Attila nyomában. Válogatott írások (Budapest, 2000)
Válogatott levelezése
József Attila verseinek kiadása ügyében írott levelére (A könyv mestere, 1969.112) a 91. sz. jegyzetben utalni kellett volna, sőt idézni is ezt a nagyon érdekes és fontos bekezdést: „Itt küldök neked egy kötetre való verset legmelegebb ajánlásommal. József Attila nevű, egészen fiatal és roppant tehetséges költő versei. Bájos frissesség, színes sokrétűség és mindig meglepő spontaneitás. Nagyon örülnék, ha kiadnád ezeket a verseket. Ha mindjárt felelhetsz, aminek örülnék, akkor írj.” Ezt kelet nélkül, a Bécsből Berlinbe való költözésének napján (egyelőre csak annyit tudok, 1926-ban) írta Balázs Béla. A 112. sz. levél kapcsán meg kellett volna mondani, hogy a Schwartzer és a Siesta ugyanaz. Jó lett volna kinyomozni, mik lehettek a Justus Pállal vívott „barátságos verekedéseik” (357)? A 290. lapon érthetetlen a Danci aláírás, ha nem mondjuk meg, hogy Agárdi azelőtt Danzinger volt. Almási Gyula Béla levelében emlegetett „János bácsink’’: Espersit János (319). József Attila A véka alatt című verse nem ismeretes (uo.). Ha - helyesen - a jegyzetekben említettük Makai Zsuzsi és Péter születését, miért maradt ez el Ádám születésekor, holott a 252. levélben róla szól József Attila. Tótis Béláról meg kellett volna említeni munkásmozgalmi szereplését, s utalni József Attila kritikájára a könyvéről (JAÖM 3:346). Strakáról megemlíteni, hogy 1925 és 1936 között szolgált Pesten; így érthető a későbbi prágai levelezés. Az Arany című vers keletkezésével kapcsolatos másik emlékezés lényegét is el kellett volna mondani, hiszen két mondat az egész; nem csak utalni a JAÖM 2:437. lapjára. Néhány szereplőnek meg kellett volna szerezni a születési és halálozási évét. Nem Zolnai Béla vagy Mészöly Gedeoné az érdekes itt, ezek megtalálhatók a lexikonokban, hanem az olyan aprószenteké, mint pl. Gebe Mihályé (1869-1927), Kesztner Zoltáné (1875-1942), Székely Istváné (1901-1944) stb. Falábú Jenő (1882-1947) sem 1945-ben halt meg. Akiről Fehér Erzsébetnek „nem sikerült közelebbit megtudnia”: Szabó Mihály (sz. 1904.) két osztállyal járt József Attila alatt; 1926-ban érettségizett, természetrajz-földrajz szakos tanárként tanított szülővárosában; 1951-ben ő volt a makói 193