Péter László: József Attila nyomában. Válogatott írások (Budapest, 2000)
Makai Ödön
gének húgát, öccsét. Hiába próbálta Jolánt Lippe Lucie néven mint erdélyi menekültet elfogadtatni a rokonaival, a titokra fény derült, és Makai Ödönnek el kellett szakadnia családjától. Gyám József Aronné halála után, 1920 nyarán Makai Ödön lett az árvák gyámja. E minőségében döntött úgy, hogy rokoni támogatással József Attilát a makói gimnáziumba írassa, az itteni DMKE-internátusban helyeztesse el. Fölvételi és különbözeti vizsgáért benyújtott kérvényében József Attila azzal okolta meg kérését, hogy a gimnáziumot elvégezve „majdan hajlamomnak s pártfogóim óhajának megfelelően gazdasági pályára mehessek...” Az „óhaj” elsősorban a gyám kívánsága volt, aligha a költő „hajlama”. Makai Ödönt Németh Andor „furcsa, bogaras, kívül csupa tüske, belül vajpuha” embernek jellemezte. Keseredettségét a Jolánért hozott áldozat, a családjával való szembekerülés, a forradalmak és az ellenforradalom okozta törés karrierjében eléggé magyarázza. Gyámoltjának, József Attilának tehetségét nem ismerte föl. Csak akkor kezdte becsülni, amikor megjelent első verseskötete, a Juhász Gyula prófétai előszavával, Koroknay József szegedi nyomdájából 1922 karácsonyára kikerült Szépség koldusa. De még mindig azt szerette volna, ha József Attila valami kereső, polgári állást foglal el, s a biztos anyagi lét alapján poétáskodik. Erre irányuló sokféle kísérletei mind meghiúsultak József Attila „hajlamain”, természetén, alkatán. Eleinte a fiatal diáknak magáznia kellett nemcsak gyámját és sógorát, hanem még nénjét, Jolánt is. Később áttérhetett tegezésükre, s Makón is megtudhatták, hogy gyámja egyszersmind a sógora is. A korábbi titkolózás sok szenvedést okozott a fiatal költőnek. Pesti lakásukban Etus és Attila a konyhában étkezett. Ha vendégek jöttek, Etus szobalányként szerepelt, Attila afféle kifutófiú volt. 289