Péter László: József Attila nyomában. Válogatott írások (Budapest, 2000)
Vásárhelyen
Mit tudunk eddig? Alig többet, mint amit az említett tavalyi kis kiadványban Vízi Albert, Paku Imre és Szabolcsi Gábor tolmácsolásában Almási Gyula Béla meg Borsi János közölt velünk. Sajnos, nem mindenki szólalt meg Vásárhelyen, aki ismerte József Attilát, aki tud róla, egyéniségéről, szerepléseiről, tehát egy-egy jellemző esettel, mozaikkal hozzájárulhatna a róla alkotandó kép teljességéhez. A Vásárhelyi Szó föladata lenne minél több ilyen szemtanú és kortárs megszólaltatása. A kortársak között is legelsőnek a még élő testvért, Makai Ödön második feleségét, József Etát kellene szóra bírni, hiszen Makai Ödön vásárhelyi tevékenységéről, József Attila itteni tartózkodásairól, a városnak a költő életében betöltött szerepéről bizonyára ő tudna a legtöbbet mondani. A kortársi emlékezések összegyűjtése, szembesítése és a más úton szerzett tényanyaggal való kontrollja mellett a vásárhelyi kutatóra még egy föladat vár: a vásárhelyi napisajtó áttanulmányozása a szóba jöhető időszakban. A hírlapok - a legújabb kor történetének fontos forrásai - nem csupán József Attila vásárhelyi szerepléseiről adnak dátumszerű pontossággal fölvilágosítást, de bizonyára fényt vetnek Makai Ödön vásárhelyi közéleti munkásságára is, amely - ugyancsak a költővel való kapcsolatai révén, a költőre tett hatása szemszögéből - szintén föltárandó, hiszen erről is alig tudunk. 1. Mit tudunk tehát József Attila vásárhelyi kapcsolatairól? Borsi János úgy emlékszik, József Attila már 1925 táján átjárogatott Szegedről Vásárhelyre, részt vett az Építőmunkás Szakszervezet baloldali csoportjának „illegális” megbeszélésein, Juhász Gyula társaságában. Ezzel az emlékezéssel kapcsolatosan maradnak némi kételyeim; egyelőre semmi adat, József Attila szegedi életének semmi mozzanata, leveleinek egyetlen utalása sem valószínűsíti. Borsi János tavaly úgy ígérte, dokumentumokkal is megerősíti majd szavainak hiteles47