Péter László: Juhász Gyula. Válogatott írások (Budapest, 2002)
Mű
meg tudom őket nevezni. Szokás szerint balról jobbra haladva a fejek sorrendjében a következők szerepelnek rajta: 1. Eidus Bentián, 2. Ligeti Jenő, 3. Pór Tibor (Sarló Sándor), 4. Szabó Lőrinc, 5. Kosztolányi Dezső, 6. Magyar László, 7. Babits Mihály, 8. Erdős Árpád, 9. Tölgyes Gyula, 10. Vér Gyögy, 11. Fest Guidó, 12. Landesberg Jenő, 13. Juhász Gyula, 14. József Attila, 15. Rapaport Sámuelné Etsy Emília, 16. Nagyfalusi Andor, 17. Szalay József, 18. Miklós Jenő, 19. Babits Mihályné Török Sophie (Tanner Ilona), 20. Móra Ferenc. Valószínű, hogy még ekkor, tehát pünkösd vasárnap délután készült az Ipar utcai ház udvarán az a kép, amely Juhász Gyulát édesanyjával, özvegy Juhász Illésnével örökítette meg (2. kép). Kirándulás Tápéra „Piros pünkösd hétfőjén, magyar költők és más kaszakapa-kerülők cigánykaravánja holmi Rousseau-i honvágytól ösztönözve, kisétáltunk a világ közepére, a faluba, amely ősi nyugalmában és csöndjében ott nyújtózkodik az álmodó nagy magyar víz partján...” - így kezdte Juhász Gyula Csevegés című sorozatának azt a cikkét, amely éppen egy hét múlva, május 28-án jelent meg a Hétfői Rendkívüli Újságban. A költő e címmel 1922. január 22-től 1923. november 26-ig 67 tárcát írt. Eleinte a Szegedi Naplóban, május 3-tól a Szeged (a Délmagyarország ekkori „fedőneve”) hasábjain, végül augusztus 14-től a Szeged hétfői változatában, a Hétfői Rendkívüli Újságban. Amikor 1958-ban Juhász Gyula prózai írásainak válogatott gyűjteményében, a kétkötetes Örökségben először tettem közzé szövegét, az alcímet (a tartalomjegyzékben zárójelben) én adtam: Költők Tápén. Ezt vette át Paku Imre (zárójelek nélkül) a Juhász Gyula címmel megjelent emlékkönyvben (1962), s így idézzük azóta is. A 20. század elején nem volt divat a falujárás. Tápé még akkor nem épült össze Szeged szélével, hiszen az első világháború után 310