Radnóti Sándor: Krédó és rezignáció. Esztétikai-politikai tanulmány Walter Benjaminról - Alternatívák (Budapest, 1999)
IV. A tétlenség dialektikája
fel, amikor tapasztalatait nemigen tudja többé külső környezetéhez asszimilálni."208 Benjamin az emlékezetet a tapasztalat rendezőelvének fogja fel, s az elszigetelt magánegyén történelmi alakulását a kettő közötti harmónia megbomlásának, megsemmisülésének. A - mondjuk így - szerves emlékezet s szerves tapasztalat elvesztése a közösség elvesztésének következménye. Kialakult az a szituáció, amelyben az ember a nem-akaratlagos emlékezet (mémoire involontaire) kiszámíthatatlan felbukkanásának köszönheti múltja viszonylagos összeállását. (Ezt példázza Proustnál a madeleine, Baudelaire-nél pedig - mint Benjamin kimutatja - a korrespondencia, illetve annak hiánya: a spleen és az ideál.)209 A szerves tapasztalat és emlékezet összekapcsolása a közösség alapján feltételezi a közösség összekapcsolását a hagyománnyal. Ez a tapasztalat talaja - mondja Benjamin. A hagyomány kettős értelemben - de a kettő mindig együtt szerepel Benjamin koncepciójában. Nyilvánvaló, hogy minden közösség létéhez hozzátartoznak felsorakozó s a közösség létét rögzítő hagyományai. Teljes joggal lehet ezt összefüggésbe hozni azzal a kérdéssel, hogy az egyes emberek tapasztalatainak van-e közvetlen vonatkozásuk életükhöz, vagy nincs, hogy az emberek irányított és önkéntelen emlékezete visszatalál-e saját életükhöz, mint viszonylag szerves egészhez, hogy múltjuk - mint József Attila mondja - „elszivárgó idó"-e, vagy jelenük, sorsuk szerves előtörténete. Mindez valóban a történelem, a közösség s az ezekhez illeszkedő életek hagyományainak kérdése is. A hagyomány másik értelmét a fenti magába zárja, de amaz nem tölti ki az első értelmezési tartományát. A hagyományos „hagyományos", múltbeli: rögzítő ereje statikus, az ember beleszületik. Nem hagyományok történelmi teremtéséről, hanem szinte természeti jellegű átörökléséről van szó. Láncolatról, amelyben a tapasztalat szilárd, nem kezdi ki az idő - nagyapáké és unokáké azonos. A közösség elvesztése - ez Benjamin alapgondolata. Ezt a közösséget vesztettük el. 100