Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
Curriculum vitae - József Attila élete a visszaemlékezések tükrében
az emigrációban élő írókkal, értelmiségiekkel találkozik, kisebb lapokban publikál. Bécsben megismerkedik Lukács Györggyel, Lesznai Annával, Kassák Lajossal, Párizsban Illyés Gyulával és Németh Andorral. Ez idő alatt kezd megismerkedni a szocializmus eszméivel is.8 1927 végén tér haza Magyarországra, verseit a Népszava, a Magyar Szociáldemokrata Párt lapja és kisebb radikális lapok közük. 1929-ben jelenik meg a Nincsen apám se anyám című kötete, mely alapján a kritika egyértelműen mint baloldali költőt értékeli. 1930-ban már aktívan részt vesz a hazai munkásmozgalom küzdelmeiben, és minden bizonnyal az illegális Kommunista Párt tagja lesz.9 Mozgalmi verseit Döntsd a tőkét, ne siránkozz! és Külvárosi éj címmel jelenteti meg 1931-ben és 1932-ben. Szemináriumokat vezet ifjúmunkások részére, elméleti tanulmányokat, kritikákat ír a szocializmus eszmekörében. A mozgalmi életben talál asszonyra és társra, Szántó Juditra is. Ám ez a kiegyensúlyozottnak és boldognak látszó időszak nem tartott sokáig. A biatorbágyi merényletet követően, 1931-ben kihirdetik a statáriumot, 1932-ben a rögtönítélő bíróság halálra ítéli Sallait és Fürstöt. Az illegális mozgalom nehéz helyzetbe kerül. Ugyanakkor 1931-ben a moszkvai magyar emigráció lapjában, a Sarló és Kalapács-Ъап közzétett Magyar Proletárírók Platformtervezete szerint József Attila a fasizmus táborában keresi a kiutat. 1933-ban az illegális párt elméleti folyóiratában, a Társadalmi Szemlé-ben is kemény kritika jelenik meg a Külvárosi éj című kötetéről, mely kétségbe vonja József Attila költészetének szocialista jellegét. Ezt követően megszakad a kapcsolata az illegális mozgalommal. Ezzel egyidőben jelentkeznek idegbetegségének első tünetei, elhidegül, majd megszakad Szántó Judithoz fűződő viszonya is. 1934 végén jelenik meg gyűjteményes kötete, a Medvetánc, melyért a Baumgarten kis-díjban részesül. Rendszeres pszichoanalitikus kezelésre jár, és beleszeret az analízist vezető Gyömrői Editbe, akihez a Nagyon fáj-kötet szerelmes verseit írta. 1936-ban az akkor alapított Szép Szó című folyóirat társszerkesztője lesz,10 de a rendszeres munkavégzést megakadályozza betegsége, kétszer is idegszanatóriumban kezelik. 1936 decemberében jelenik meg verseskötete, a Nagyon fáj. A következő év elején ismerkedik meg Kozmutza Flórával (a későbbi Illyés Gyulánéval).11 1937 nyarán újabb krízis után a Siesta Szanatóriumban kezelik, majd nővérei leviszik magukkal Balatonszárszóra, ahol egy kis panziót vezetnek. Itt élt egészen haláláig, 1937. december 3-ig, amikor a szárszói vasútállomáson öngyilkosságot követett el. 10