Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)

József Attila: Nagyon fáj

mivelhogy rend kell a világba, a rend pedig arravaló, 15 hogy ne legyen a gyerek hiába, s ne legyen szabad, ami jó. S ha száját tátja a gyerek és fölnéz rád, vagy pityereg — ne dőlj be néki, el ne hidd, 20 hogy elkábitják elveid! Nézz a furfangos csecsemőre: bömböl, hogy szánassa magát, de mig mosolyog az emlőre, növeszti körmét és fogát. 13 mivelhogy rend kell a világba, A vers keletkezésével egyidőben újraírt Levegőt!-ben kiált fel a költő: „Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.”, míg 1936. áprilisi Szerkesztői üzenet-éhen be­szél a „rend” államáról: „Ön a rend eszményéért lelkesedik, de valójában a ren­di államra gondol”. 14 —15 a rend pedig arravaló, / hogy ne legyen a gyerek hiába, Horváth Iván József Attila és a párt című tanulmányában teszi közzé első ízben a költőnek 1934. szeptember 24-én Veres Péternek küldött levelét, melyben a helyette a moszkvai írókongresszusra meghívott Illyés Gyuláról írja a követke­zőket: „Illyés — cikkben írta ezt — örökösödési törvénnyel akarja arra kény­szeríteni a parasztokat, hogy legalább négy gyermeket hozzanak a világra. Ő a moszkvaiaknak való. Vagy, hogy ne túlozzak, nem áll közelebb hozzánk, mint a nácikhoz vagy a bolsevistákhoz.” („Miért fáj ma is?” 313—314.) 16 s ne legyen szabad, ami jó. A Levegőt! utolsó versszakában a szabadságból született rendben „jó szó”-val oktatják és „játszani” is engedik a „komoly” embereket. Az 1936 tavaszán írt Szerkesztői üzenet-éhen is a „Rendi állam” és a „szabadság” rendje közti kü­lönbségről elmélkedik: „Önnek azonban, ki az erkölcsi szabadság álláspontjá­ról szemlélődik, tudnia kell, hogy a rend csupán a szabadságból és szabadság­ban fejtheti ki magát. ... A rendi állam bizonyára nem örök eszmények megva­lósítása — hiszen nem sok köze van az emberi szabadság, egyenlőség és testvé­riség eszményeihez.” (József Attila Összes Művei. III. 183 — 186.) 21 furfangos csecsemő Kassai György figyelmeztetett arra, hogy a körmét és fogát növesztő furfangos csecsemő képe szó szerint szerepel Ferenczi Sándor Katasztrófa a nemi műkö­désfejlődése című műve (1929) harmadik fejezetében. (,Miért fáj ma is?” 149.) 186

Next