Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
„A legenda oda” - József Attila-problémák a tények tükrében
val született, sokszor a költő szabadverseinek stílusát tükrözi, és maga a költő adott a „műnek” jellegzetesen „szürrealista” címet: Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben. Jogosan állapíthatta meg tehát Bori Imre, hogy „nemcsak a magyar, de a világirodalmi szürrealizmusnak is egyik legrettenetesebb, legsötétebb remekműve ez a 2327 sor, melyet a költő 1936 májusában leírt.”108 A lényeges különbség a szürrealisták „écriture automathique” írásmódja és József Attila szabad ötletei között az, hogy ami a szürrealisták esetében költői technika, játék, — József Attila esetében szenvedés, verejtékes munka, az öngyógyítás eszköze.109 Erről tanúskodnak a füzet „kínlódásra” utaló részei is: fáj a derekam olyan ez mint a munka penzum sose lesz vége hagymaszedés sose lesz vége örök munka örök mozgó mindig megtelik az ember szarral követ hordani sose lesz vége sose lesz vége sose lesz vége sose lesz vége sose lesz vége sose lesz vége sose lesz vége nem írom tovább nem bírom tovább szart ér az egész nekem nem kell analízis azért is teleirom aztán vége ez munka ingyen és még én fizessek érte 52 fáradt vagyok édes jó Istenem, segíts meg