Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
„A legenda oda” - József Attila-problémák a tények tükrében
érdemes idézni Déry Tibornak, az egyik legrégibb magyar kommunista írónak 1946-ban Lukács Györgyhöz írt leveléből: A párthoz való viszonyomban kísérteties pontossággal ismétlődik meg az, ami József Attilával történt... Tudom, élete végéig nem heverte ki a párt részéről ért sérelmeket, értékének fel nem ismerését, a vállveregető, fölényesen oktató hangot, az ostoba kritikát s végül a mellőzését az Oroszországba utazott írók kiválasztásában. Teljesen elfordult a párttól, de még magától a mozgalomtól, sőt a marxizmustól is, s nemcsak sértődöttségében, hanem mert úgy vélte, hogy nem lehet igaz az az eszme, amely ennyire tökéletlenné válik, mihelyt meg akar valósulni.178 Déry Tibort az 1956-os forradalmat követően 9 év börtönbüntetésre ítélték — 62 éves korában. A börtönben írta meg a József Attila által megálmodott „szabadság szülte rend” megcsúfolásáról szóló regényét, a G. A. úrX.-ben-1. 1971-ben egész életét mérlegre tevő könyvében, az ítélet nincs-ben így összegzi saját és egy egész nemzedék nagy csalódását: Látható, rossz kommunista voltam tehát kezdettől fogva, nem is vitatom, a kérdés csak az — évtizedek óta kerestetik rá a választ —, hogy lehet-e valaki egyszerre jó író és jó kommunista abban a szűk formaruhában, melyet a párt ráadott, s melynek kigombolására csak ritkán adatott engedély. Nem fejtegetem a kérdést, csak leteszem az asztalra, József Attila példájára utalva.179 91