Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
A Nagyon fáj költészete
ostobább”-nak tartja, ha „örökre összeveszhet / egy semmiségen két örök barát”. Lengyel András úgy véli, hogy az a tény, hogy a költő épp Barta Istvánnak ajándékozta 1935-ben írt verseit, mindenképpen azt mutatja, hogy ezek a versek „valamiképpen kettőjük eszmecseréinek lenyomatai.” Lengyel András szerint az Én nem tudtam című versben szereplő „a bűnről szóló tanítás” lenne Barta István keresztényi vallásos bűn-értelmezésének József Attila gondolkozásában való első konkrét jelentkezése. így A bűn is „a keresztény bűnértelmezés és a pszichoanalitikus önelemzés egyeztetésé”-re tett kísérletként értelmezhető. A tanulmány szerzője is elfogadja, hogy az 1935-ben írt bűn-versek, így az Én nem tudtam is a pszichoanalízis és a freudizmus kétségtelen jelenlétét mutatják József Attila gondolkodásában. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a lelki jelenségek József Attila verseiben jelentkező minősítése („Én nem tudtam, hogy annyi szörnyűség / barlangja szivem.../ ...Most már tudom. E rebbentő igazság / nagy fényében az eredendő gazság / szivemben, mint ravatal, feketül.”) ellentétes a pszichoanalízis intencióival, mely épp a lelki jelenségek tudatosításával kívánja fölmenteni, a bűntudattól megszabadítani az analízisben résztvevőt. Ezzel szemben a katolicizmus nem fogadja el az analízis önfelmentő gyakorlatát, és Lengyel András szerint a költő is „Az önfelmentés helyett egy szilárd erkölcs — morális elveket föltételező, az egyént adott esetben bűnössé is minősítő, de mindenképpen az egyén fölött álló — morális princípiumot vonatkoztatott magára.”207 Más kérdés, hogy József Attila, Istenes versei tanúsága szerint nem tudott „feloldódni egy szokványos, aggálytalan, mindent elrendező Isten-hitben”. Lengyel András is vitathatatlannak tartja a Kafka-hatás meglétét József Attila kései költészetében. Ugyanakkor szerinte az igazi fordulatot, „átalakulást” József Attila világában nem a Kafka-hatás váltotta ki — hiszen Kafkát, és a kafkai bűn-problémát elemző Kaiser tanulmányt már 1931-ben olvasta és ismerte. József Attila csak „él” a kafkai motívumokkal, de „a fordulat” igazi motivációja a keresztény eszmeiséggel való találkozás, a Barta Istvánnal folytatott eszmecserék voltak. Hasonlóképpen Barta István hatásának tulajdonítja Lengyel András a József Attila kései költészetében új értelemben használt „rend” fogalmat is. Nem tartja véletlennek, hogy a Levegőt! kéziratváltozata (melynek első címe még Rend és szabadságvolt) szintén Barta István tulajdonába került. 111