Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
Curriculum vitae - József Attila élete a visszaemlékezések tükrében
Ennyi az életrajz váza, mely a tragikus véget követően azonnal legendák szülője lett. Már a halálhírét is úgy adják tudtul a napilapok, hogy „az őrült költő” vonat alá „vetette magát”.12 A tragikus halált visszavetítve az egész életre, alakul ki a szegény, mindenki által megtagadott proletárköltő legendája. Már a Szép Szó 1938. évi emlékszámában megkezdődik az életmű kisajátítása és a „bűnbakkeresés”.13 A radikális polgári folyóirat körével szemben igen hamar fellép a hazai munkásmozgalom is, felfedezve maga számára a „mozgalmi költőt”. 1942-ben József Attila budapesti újratemetése nagy munkástüntetésre ad alkalmat,14 1945 után pedig a kommunista párt Moszkvából visszatért vezetői az illegális párt képviselőivel egyetemben kialakítják a magyar irodalom forradalmi „fővonalát”, és Petőfi és Ady mellett József Attilát tűzik a lobogóra.15 Az új elvárásoknak megfelelően dolgozza át József Jolán testvéréről írt, és 1940-ben megjelentetett életrajzát, mely 1950-ben már A város peremén címmel jelenik meg.16 Csak az ötvenes évek második felében kezdődik el egy árnyaltabb József Attila-kép kirajzolódása, de ez igen lassan halad előre. A Szabolcsi Miklós által szerkesztett József Attila Emlékkönyv-et (1957), melyben több visszaemlékezés szól a költő pártból történt kizárásáról, betiltják,17 a József Attilakéziratok őrzője továbbra is a József Attila „özvegyeként” számontartott Szántó Judit.18 A kulturpolitikus Révai József halálát követően az irodalomtudós Szabolcsi Miklós lesz a József Attilakutatások és kiadások meghatározója. Munkássága eredményeképp kisebb tanulmányok mellett eddig három kötetben dolgozta fel József Attila életművét. 1963-ban jelent meg a Fiatal életek indulója, mely József Attila gyerekkorával és pályakezdésével foglalkozik, 1977-ben az Érik a fény, mely az 1923—1927 közötti éveket elemzi, míg 1992-ben a „Kemény a menny”, mely 1930 őszéig kíséri nyomon a költő életét és munkásságát. Mivel a legösszetettebb korszak tudományos feltárása máig nem fejeződött be, a hatvanas — hetvenes években egyre inkább felélednek a József Attila párttagsága és betegsége körüli viták, újabb és újabb értelmezések születnek, nemegyszer még Szabolcsi Miklósnak is szemére vetik, ha el mer térni az általa is felépített, általánosan elfogadott József Attila-képtől.19 József Attila életműve esetében az elmúlt évtizedek magyar kultúrpolitikája és irodalomtörténetírása számára nem annyira költészetének újdonsága, eredetisége, egyetemessége volt a fontos, hanem az életrajz és az életmű politikai aktualizálása. így Szabolcsi Miklós a költő gyermekkorával foglalkozó monográfi-11