Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
József Attila: Nagyon fáj
Harag A vers a Szép Szó első, 1936. márciusi számában jelent meg. A vers címzettje József Attila akkori évekbeli legközelibb barátja, Barta István, akivel hosszú éjszakákon át beszélgetett a hit kérdéseiről, Isten létezéséről. A legtöbb 1935- ben írt vers kézirata nem véletlenül Barta István tulajdonában maradt fenn. Barátjához és annak feleségéhez írta ugyanebben az évben az Egy ifjú párra című költeményét is: „mert egyetlenegy vagytok ti ketten, / kikre várok e sanda jelen gyanús jelenései közt”. Már 1934-ben Hódmezővásárhelyről Nagy Lajoshoz írt levelében is kéri, hogy a Japán kávéházban összegyűlő ismerősök között is külön üdvözölje nevében barátját: „Üdvözöld nevemben — kérlek — közös barátainkat, különösen a kis Bartát.” (József Attila Válogatott Levelezése, 298 — 299.) Stoll Béla vélekedése szerint a Szép Szó 1936. áprilisi számában megjelent Szerkesztői üzenet-ct is barátjával vitatkozva írta a költő. Ebben a versében épp a viták során kimondott sértő szavaiért kér bocsánatot barátjától. Busulsz-e, Pista?... A tépett esőben szél vergődik, mint hálóban a hal... Busulsz-e, mondd? És játszol-e merően az uccák lucskos csillámaival? 5 Én fázom s búsulok. Arcomba támad a híg nedvesség s nem hevít harag. A harag tüzet kér s ellép. A bánat jön aztán, kémlel és velünk marad. Figyelmeztet-e munka közben téged io e bánat, mely énhozzám sír, eseng, — hogy eltávozott, lassan mint a vének, barátod és helyébe ült a csend? 2 szél vergődik, mint hálóban a hal... József Attila már korábban is élt a képpel Háló című versében. Pilinszky János egyik versciklusának fogja adni a keresztényi ihletettséget sugalló „Halak a hálóban” címet. 4 az uccák lucskos csillámaival A „lucskos” és a „csillám” szavak kedvenc költői eszközei a harmincas évek József Attila-verseinek. A csillám első jelentése vékony csillogó lemezű ásvány, de József Attila a fel-fel csillanó ragyogás, csillogás értelmében használja. 7 A harag tüzet kér s ellép. Jellegzetes József Attila-i költői kép. A harag ugyan „ellép”, de megmarad a barát elvesztése miatt fellépő bánat: „A bánat / jön aztán, kémlel és velünk marad.” A költői képek a Külvárosi éj és a Téli éjszaka munkásmozgalmi tevékenységéhez fűződő képeit variálják. 146