Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
József Attila: Nagyon fáj
Föl, föl!... E fölosztott föld körül sír, szédül és dülöng 75 a léckerítés leheletünktől, mint ha vihar dühöng. Fújjunk rá! Föl a szívvel, füstöljön odafönt! Mig megvilágosúl gyönyörű so képességünk, a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent... 7 3 Föl, föl!... A „munkások dalának”, az Internacionálé-nak kezdő motívuma. Az Invokációhím is minduntalan visszatér az önmegszólítás: „Énekeld a munkások dalát!” 78 füstöljön odafönt! Ugyanezt a képet használja fel a költő a Külvárosi éj híres szakaszában is: „Szegények éje! Légy szenem, / füstölögj itt a szívemen”. 79 — 80 Míg megvilágosúl gyönyörű / képességünk, a rend, József Attila kései költészetének és világszemléletének egyik központi kérdése a „rend”. A Levegőt!-ben keserűen fakad ki a legszebb eszmét megcsúfító valósággal szemben: „Óh, én nem igy képzeltem el a rendet”, majd a vers zárásában a „szabadság” eljövetelétől várja az igazi rend megszületését: „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet”. 81 — 84 Tverdota György értelmezése szerint a versszakban jelentkező véges végtelen „az einsteini világegyetem, a társadalmi és ösztöni elem mellett a teljesség hármasságának egyenrangú részeként szerepel”. (Tverdota György: „mindenség a semmiségbe”. In: Ihlet és eszmélet... 361 — 406.) József Attila és a relativitáselmélet viszonyáról Gazdag József írt tanulmányt (József Attila útjain. Gondolat 1980. 425-437.). 83 — 84 a termelési erőket odakint s az I ösztönöket idebent... Egy évvel később az Eszmélet-ben ugyanezt a gondolatot a külső világ és az ember lelki életének összefüggéséről így fogalmazza meg a költő: „lm itt a szenvedés belül, / ám ott kívül a magyarázat. / Sebed a világ — ég, hévül / s te lelkedet érzed, a lázat.” József Attila költészetének több elemzője épp ebben a megfogalmazásban látja bizonyítottnak a költő állítólagos „freudo-marxizmusát”, a freudizmus és a marxizmus világértelmezésének egyesítését. Kassai György József Attila és a megkapaszkodás ösztöne című tanulmányában azt kívánja kimutatni, hogy A város peremén e nevezetes két sorában Ferenczi Sándornak, a magyar pszichoanalitikai iskola nagy alakjának A pszichoanalízisről és annak jelentőségéről írt munkája egyik alapgondolata kapott volna költői kifejezést. („Miért fáj ma is?". 147-162.) 152