Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
Jegyzetek
60 Gyertyán Ervin: Egy élet szenvedélye. Kortárs, 1967. 8. 222. In: Tisztán meglátni csúcsainkat. 222 — 248. 61 Szabolcsi Miklós: Érik a fény. 416 — 707. 62 Levelei tanúságai szerint kezdetben magáznia kellett nénjét. — József Attila Válogatott levelezése. Szerk.: Fehér Erzsébet. Budapest, Akadémiai, 1976. 4., 12. sz. levél. 63 Varga Ervin: Patográfiai tanulmány József Attiláról. Ideggyógyászati Szemle, 1966. 7. 195 - 204. id.: 197. 64 Bányai László: Hét év József Attila közelében. Budapest, Magvető, 1995. 151-152. 65 Kovács Sándor Iván: József Attila és a régi magyar irodalom. In: Jelenlévő múlt. Budapest, Szépirodalmi, 120 — 151. Különösen: 121 — 124. 66 Horger Antal (1872 —1946), 1922-től a Szegedi Tudományegyetem magyar nyelvész professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Főbb munkái: A halmágyi nyelvjárássziget. 1901., Hétfalusi csángó népmesék. 1908., Egy ismeretlen magyar hangtörvény. 1911., Általános fonetika. 1929., A magyar nyelvjárások. 1932. 67 Kortársak József Attiláról. I. 45 — 64. 68 Szabolcsi Miklós: Érik a fény. 78 — 89. — Péter László: József Attila Szegeden. Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 2. 115 — 163. — Fehér Ede: A Horger-ügy. In: JózsefAttila Emlékkönyv. 91 — 96. — Hogyan tanácsolta el „Horger Antal úr” a szegedi egyetemről József Attilát? Esti Kurír. 1943. szeptember 29. In: Kortársak József Attiláról. III. 1887—1890. 69 Pomogáts Béla: Radnóti Miklós. Budapest, Gondolat, 1977. 15 — 25. — BarótiDezs6\Kortárs útlevelére. Budapest, Szépirodalmi, 1977. 142., 236 —237. 70 Péter László i. m. 162. 71 Baumgarten Ferenc Ferdinánd (1880 — 1927) budapesti születésű német esztéta, a müncheni majd a freiburgi egyetem professzora vagyonát egy magyar írókat pártoló irodalmi alapítvány létrehozására hagyományozta, melynek kezelését Babits Mihályra és Basch Lóránt ügyvédre bízta. Az alapítványból és kamataiból az írók számára segélyeket osztottak ki, illetve az alapító születése napján, minden év január 18-án 3000 pengős évdíjakat és 1000 pengős kis díjakat ítéltek oda egy zsűri ítélete alapján. József Attila és a Baumgarten Alapítvány kapcsolatáról részletesen beszámolt Basch Lóránt az Irodalomtörténet 1959. évfolyamában (408 — 433.) közölt Egy literátus pör története című tanulmányában. 72 Gellért Oszkár: Egy író élete a Nyugat Szerkesztőségében. Budapest, Gondolat, 1962. II. 164-169. 73 József Attila: Tanulmányok és cikkek. I. 235—236.; II. 199—216. 74 Uo. 75 József Attila Válogatott levelezése. 313. 76 József Attila versei a Nyugat-Ъап: Névnapi dicséret, Útrahívás, Sacrilegium (1923), Hűség (1924), Szeretők lázadása, Áldalak búval, vigalommal, Gyöngy (1928), Ringató, A pap mosolyog (1929), Reménytelenül (Lassan tűnődve), Oda (1933), Mint gyermek, A bűn (1935). — Nyugat repertorium. Szerk.: Galambos Ferenc, Budapest, Akadémiai, 1959. 77 Kritikák a Nyugat-Ъап József Attila versesköteteiről: Tersánszky Józsi Jenő (Nem én kiáltok), 1925. I. 514., Németh László (Nincsen anyám, se apám), 1929. II. 649 — 650., Fenyő László (Döntsd a tőkét, ne siránkozz!), 1931. I. 833 — 834., Illyés Gyula (Külvárosi éj), 1932. II. 632 — 633., Füst Milán (Medve214