Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
Jegyzetek
113 Beney Zsuzsa: József Attila tanulmányok. 38. 114 Beney Zsuzsa: József Attila: Flóra. Irodalomtörténet. 1994. 4. 598. 115 József Attila Összes Művei. IV 39. 116 Szép Szó 1938. I., 103., 115. — Dr. Bak Róbert: József Attila betegsége. 117 Varga Ervin: Patográfiai tanulmány József Attiláról. 195. 118 Cserépfalvi Imre levele József Attilához. In: József Attila Válogatott levelezése 303. 119 József Attila Válogatott levelezése. 384. — Illyés Gyuláné i. m. 126. 120 Németh Andor г. m. 118. 121 Révai József: József Attila 31. 122 Erős Ferenc: „Freudomarxista” volt-e József Attila? In: „Miért fáj ma is?" 259-296. 123 József Attila Összes Művei. III. — Forgács László: József Attila esztétikája. Budapest, Magvető, 1965. 124 József Attila Összes Művei III. 127 —134. 123 Vas István: Nehéz szerelem. Budapest, Szépirodalmi, 1972. 781 — 797. 126 József Attila Művei. III. 262 — 269. 127„Miért fáj ma is?" 259. 128 József Attila Összes Művei. III. 153. 129 József Attila Összes Művei. III. 226. 130 Németh G. Béla: A kimondás törvénye. A kései József Attila világképe és poétikája. In: 7 kísérlet a kései József Attiláról. 42—43. 131 „Miértfáj ma is?" 7. 132 József Attila és az illegális Kommunista Párt kérdéséhez. (Szerk.: Szabolcsi Miklós) Párttörténeti Közlemények, 1965. 4. 30 — 46. 133 Florváth Iván: József Attila és a párt. i. m. 134 Nagy Csaba: Miért nem ő? In: „Miért fáj ma is?” 326 — 356. 535 József Attila Válogatott levelezése. 277 — 279. 136 Uo. 318. 137 A Bánat című vers először az 1932. október 30-án kiadott Külvárosi éj című kötetben jelent meg nyomtatásban. József Attila Összes Művei-nek 1952. évi kiadása szerint „a költőnek a Pártból való kizárása után született”. (II. 386.) Az 1955. évi második kiadás jegyzetei szerint a vers már „A Párt egyes szektáns(!) elemeivel való vitája után” keletkezett, azaz nem említik a kizárást, sőt „a Párthoz, a kommunista elvekhez való ragaszkodásnak, az elvtársi közösség és a kommunista munka nélkülözésének megrendítő kifejezése” lesz (II. 46., 395.). Stoll Béla, az 1984-es József Attila Összes versei kötetének gondozója szerint lehetséges, hogy a vers 1932 nyarán, a Valóság-Ъпп megjelent József Attilacikk után, a költőt ért támadások hatására keletkezett volna, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a „kimarni” kifejezés már szerepelt a Fábry Zoltánhoz 1931. szeptember 3-án írt levélben is. 138 Megjelent a kolozsvári Korunk 1932. decemberi számában. 139 A verset először Szántó Judit közölte, a Petőfi Irodalmi Múzeum 1960/61. évi évkönyvében (193 — 194). Kézirata a Medvetánc című kötetbe felvett Falu című verssel egy lapon szerepel. Szántó Judit szerint az 1934. július 28-i munkástüntetést követően írta volna a költő: „1934-ben a Népszava szerkesztőségéből jöttünk le. A Rákóczi úton munkanélküliek tüntettek: munkát, kenyeret követelve. Velük akartunk tartani, de József Attila döbbenten tartott vissza: — nem mehetünk velük! A Korong utcáig hazafelé szótlanul mentünk. Otthon íróasztalából régi papirost vett elő.” 216