Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
Curriculum vitae - József Attila élete a visszaemlékezések tükrében
Attila nem vette át a verset gyűjteményes kötetébe, a Medvetánc-ba. 1931 szeptemberében arról számolnak be a lapok, hogy az ügyészség „izgatás” vétsége miatt elkoboztatta József Attila Döntsd a tőkét, ne siránkozz! című új verseskötetének példányait,37 és a kötetben található Villon-fordítások miatt szeméremsértés vádjával bíróság elé állítják. Még be sem fejeződik a Gadó-tanács előtti per, amikor újabb perbe idézik, immár a Sallai és Fürst megmentését célzó, a halálbüntetés elleni tiltakozó akcióban való részvétele miatt.38 1933-ban viszont a költő neve a napilapok pletykarovataiban szerepel. Igen nagy port ver fel, hogy a költő élettársa öngyilkosságot kísérelt meg, mert a költő zsebében megtalálta egy másik nőhöz írt gyönyörű szerelmes vers, az Óda kéziratát. A történet azáltal vált híressé, hogy a barátok „kibarchobázták” az eseményeket, és ezt Kosztolányi Dezső megírta egyik Esti Komélnovellájában. Hogy ekkor már a „legenda” erősebb volt a valóságnál, mutatja, hogy a történetet nem egy újság úgy adta tudtul, mintha Judit nem szerelmi csalódásból, hanem az őket sújtó nyomor miatt kísérelte volna meg az öngyilkosságot: „József Attila menyasszonya megmérgezte magát a nyomor miatt”, adta tudtul a Magyar Hétfő tudósítója, és még azt is feltételezi, hogy a költő is hasonló tettre készülne. Ezt aztán egy másik korabeli lap cáfolja meg főcímben hirdetve: „József Attila nem hajlandó meghalni.”39 1936 nyarán, az első szanatóriumi kezelést megelőzően a költő életéről nyilatkozik a Brassói Lapok tudósítójának. A riportban, melyben lelkiállapotának megfelelően előtérbe nyomulnak a gyermekkori emlékképek, visszatér a „csavargó” költő fiatalkori képe, aki a „disznópásztorbottól” jutott el a „szerkesztői töltőtollig”. Az erdélyi magyar lapban az interjú „Beszélgetés a magyar Panait Istratival” címen jelent meg.40 1937 elejének irodalmi botránya, hogy „A rendőrség nem engedte meg, hogy József Attila előadja Thomas Mannt üdvözlő ódáját”, ahogy azt főcímben adja tudtul a Magyarország 1937. január 17-i száma.41 Az év nyarának szenzációja pedig a két volt barát, „Illyés Gyula és József Attila izgalmas költői párbaja” (Nemzet, 1937. június 8.).42 Ám egy hónappal később már arról számolnak be a lapok, hogy „József Attilát, a kiváló fiatal költőt idegszanatóriumba vitték” (Magyarország, 1937. aug. 12.). A lapok arról is beszámoltak, hogy „a fiatal, tehetséges költő, akit idegösszeroppanással nemrégen szanatóriumba szállítottak, ör19