Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
Curriculum vitae - József Attila élete a visszaemlékezések tükrében
József Attila útja a halálba és a halhatatlanságba {Népszava, december 11.) József Attila öngyilkossága {Szabad Szó, Párizs, dec. 11.) Elmebaj {Brassói Lapok, dec. 12.) Hogyan élt és hogyan halt meg Ady Endre óta a legnagyobb magyar költő: József Attila {Brassói Lapok, dec. 12. — Molnár Tibor) Irodalom és tehetség {Magyar Hírlap, december 12. — Ignotus) A költő, aki sorsát is írja (Pesti Napló, december 12.) A skizofrén költő (Új Kelet, Kolozsyár, december 14.) A költő, aki nekiment a tehervonatnak {Pesti Futár, dec. 15.) Miért kellett meghalnia József Attilának {Pesti Szemle, december 15.) A költő sorsa (Pesti Napló, december 17.) A balladás halott (Magyar Nap, Ostrava, december 19.) A költő halála — jobbról nézve (Összetartás, december 19.) íme a költő, aki indul magasba és mélybe (Délmagyarország, dec. 25. — Saitos Gyula) Búcsúzunk tőled, József Attila! (Nagy Magyar Alföld, dec. 29.) Magyar költő tragédiája (Erdélyi Szemle, 1937. 5 — 6.) Egy meghasadt lelkű fiatal magyar költő megrendítő tragédiája (Magyar Lapok, dec.) Költő és Kora (Szocializmus, december — Fejtő Ferenc)43 Németh László egy levelében azt írja, hogy József Attilából „nagy költőt a Szép Szó és a sín csinált”.44 Tverdota György a József Attila-kultusszal foglalkozó tanulmányában meggyőzően mutatja ki, hogy a szárszói öngyilkosság az egész József Attilakép alakulására meghatározó volt. „A végzetes tett érvénye visszafelé is meghosszabbíthatóvá vált, ... a költővé avatás, a piedesztálra emelés fatális módon egybeesett az öngyilkosság miatt érzett megdöbbenéssel, a belőle sarjadt kollektív bűntudat és felelősség (a bűnbak-) kereséssel.”45 Már a Szép Szó 1938 elején megjelentetett József Attila emlékszámában jól megfigyelhető, hogy a visszaemlékezők az ott közölt Curriculum vitae és az „életrajzi versek” elemeiből építik, formálják a legendát, melyet majd József Jolán fog testvéréről írt nagyon szép életrajzi regényében összegezni, ahogy Németh László mondta, „evangéliummá” formálni. A visszaemlékezésekben, a József Attiláról írt első tanulmányokban egymásra épülve formálódnak a József Attila-életrajzok „panel-elemei” (Tverdota Gy.), a nehéz proletár gyermekkorról, a szegedi egyetemről való kiűzetésről, a Baumgarten-díj körüli mellőztetésről, Babits Mihály József Attila ellenességéről, a szegény, társtalan „Attiláról”, akit mindenhol csak megtagadtak, betegségbe, őrületbe, az öngyilkosságba kergettek. A „visszaemlékezések” legtöbbjénél jól kimutatható, hogy nem igazi visszaemlékezések, hanem a korábbi József 21