Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)

„A legenda oda” - József Attila-problémák a tények tükrében

József Attila költői háttérbe szorításában. De nem volt szerepe. Megint csak legendáról van szó. Nem igaz, hogy Babits, vagy az általa szerkesztett Nyugat üldözte volna József Attilát, és az sem igaz, hogy kizárta volna az 1930-ban létesített és rábízott Baum­­garten Alapítvány díjazottjai közül. Igaz, a 3000 pengős nagydí­jat csak 1937-ben ítélték oda az akkor már súlyosan beteg költő­nek, de azt megelőzően kétszer is részesült az 1000 pengős „kis­­díjban”, és más segélyekben.71 Az igaz, hogy 1930-ban József Attila is részt vett a Nyugat szerkesztő-váltása körüli Babits ellenes kampányban, amikor Osvát Ernő halálát követően a folyóirat Babits és Móricz Zsig­­mond szerkesztésében jelent meg, levéve a fejlécről az egyik ala­pító, de a lap szerkesztésében immár több mint tíz éve részt nem vevő Ignotus nevét.72 József Attila ekkor A Toll című folyóirat­ban kegyetlen kritikát közölt Babits Az istenek halnak, az ember él verskötetéről. József Attila kritikájában azt kívánta kimutatni, hogy nem igaz, hogy Babits valóban formaművész lenne, szerinte versei rosszak, sőt „kijavítva” a költő verseit megmutatja, hogy ő hogyan írta volna meg azokat. A kegyetlen cikk a következőkép­pen zárul: Ha kezdő költő volna Babits Mihály s ez volna az első köny­ve, akkor meg azt írnám, hogy néhány sora kétségtelenül te­hetségre vall. De a könyv egésze mégis kétségessé teszi e te­hetség kifejlődhetését. Sokat kell még tanulnia. Verseit pedig tartsa hét esztendeig az asztalfiában és ne adja ki barátai un­szolására sem. Hogy hozzáértőkkel való érintkezése mégis le­gyen, egyik-egyik kísérletét be-beküldheti módjával valamilyen kisebb igényű lapnak. De elég a szóból. Az Istenek halnak, az ember él.73 József Attila Babits-kritikája részét képezte a hazai irodalmi és kultúrpolitikai harcokban akkor épp helyét kereső fiatal költő kritikai-publicisztikai tevékenységének. Korábban már Koszto­lányit is megtámadta Ady vízió című írásában (A Toll, 1929. aug. 18.), és hasonlóan lesújtó kritikákat írt volt érettségi elnöke, a nagy tekintélynek örvendő Pintér Jenő Magyar irodalomtörténeté­ről (Előőrs, 1929. okt. 26.). Mécs László és Kassák Lajos verses­köteteiről, és A Toll 1931. márciusi számában a másik Nyugat­­szerkesztő is megkapja a neki kijáró kioktatást Ahogy azt a nagy Móricz elképzeli címmel.74 Tény, hogy Babits-ellenes támadását többen is elítélték, Schöpflin Aladár szerint „Arra, hogy Babits 35

Next