Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
„A legenda oda” - József Attila-problémák a tények tükrében
dapesti pszichoanalitikai iskola képviselőinek munkásságát is. 1931-ben kerül kapcsolatba egykori szegedi ismerősével, Rapaport Samuval, aki vállalja a költő ideges eredetű gyomorbajának pszichoanalízissel való kezelését, melyért cserében József Attila stilizálja, átírja a freudista iskolához tartozó orvos gyomorbajról és álmatlanságról írt szakkönyveit. Ezt követően 1935- től jár másfél éven át pszichoanalitikus kezelésre Gyömrői Edithez, aki Berlinben az akkor legnevesebb freudo-marxista analitikusok, Otto Fenichel és Wilhelm Reich asszisztenseként dolgozott. 1935-ben az Emberismeret öngyilkossággal foglalkozó számában W. Reich Pszichoanalízis és szocializmus című tanulmánya mellett jelent meg József Attila „Öngyilkosság?” című írása. Már korábban a Valóság-közölte Egyéniség és valóság-ban a neurózis társadalmi meghatározottságát taglalva a költő Freud Totem és tabu-jára hivatkozik, míg a szociáldemokrata párt orvosi tagozata képviselőjének, dr. Totis Bélának vulgarizált freudo-marxizmusával vitázva azt mutatja ki, hogy a szerzőnek „nincs olyan szava, amely a marxizmussal és a pszichoanalízissel ne ellenkeznék”, és a baloldali orvos-szerzőnek Az ifjúság nemi problémái-xóX írt művét „lélektani gólyamesé-nek nevezi.124 Ahogy Vas István írja a Nehéz szerelem című művében, a harmincas évek Magyarországán a „pszichoanalízis a levegőben volt”,125 és a különböző lapokban, így a József Attilát rendszeresen foglalkoztató kolozsvári Korunk-ban is komoly viták folytak a freudizmus és a marxizmus összekapcsolhatóságának kérdéseiről, melyekben József Attila is részt vett. A pszichoanalízisre való hivatkozás megjelenik József Attila verseiben is. Az Invokáció-ban (1932) így ír: Egész világ ege alatt Emeld föl műszered, szavadat, — Ismered a modern pszichológiát, — Szived elől nincs menekvés. Énekeld a munkások dalát! Míg az Eszmélet-ben és a Babitshoz írt Magad emésztő-ben (1934) ismételten tér vissza a külső világ, és a belső lelki élet közötti összefüggés motívuma: Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát 69