Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
„A legenda oda” - József Attila-problémák a tények tükrében
mozgalmi költőnek számított, és akihez 1933-ban Judit kiküldte lányukat, aki csak 1947-ben tér vissza — Szibériából. Vagy hogy a Társadalmi Szemlé-ben megjelent Külvárosi éj-kötet szerzőjét „burzsoá bérenc renegátnak” beállító Pákozdy Ferenc maga is költő volt, aki képtelen volt belátni azt, amit József Attila egy egész osztály elidegenedettsége tudatában fogalmazott meg verseiben. 1931 áprilisában jelent meg József Attila Döntsd a tőkét, ne siránkozz! című kötete, melyet 1931 szeptemberében a bíróság, ügyészi feljelentésre, elkobzásra és megsemmisítésre ítélt izgatás címén. A kötetet a szocialista sajtó kedvezően fogadta. Gergely Sándor a kolozsvári Korunk 1931. májusi számában igen lelkesen üdvözli József Attila új kötetét, igaz, egyben ki is oktatja a költőt, hogy írjon érthetőbben: „Kis, negyvennyolc oldalas kötet az új József-könyv, amely a munkásság érdekének védelmében és harcainak vállalásában részt akar venni — és vesz is. Amikor ezt megállapítjuk, meg kell mondani azt is, hogy József Attila az ezután következő könyvében talán mindenhol nevén nevezi majd a gyereket és megtanulja képek, hasonlatok, túlságosan elburkolt vonatkozásai nélkül megírni, hogy hová vág tulajdonképpen a fejsze és miért villan a kasza.”144 Néhány héttel később, 1931 júniusában a moszkvai magyar emigráció lapjában a Sarló és Kalapács-ban megjelenik a Magyar Proletárirodalom Plattformtervezete, melyet a Moszkvai Proletárírók Szövetsége magyar csoportjának megbízásából Barta Sándor, Hidas Antal, Illés Béla, Kiss Lajos, Madarász Emil, Matheika János és Zalka Máté készítenek. A platformtervezet szerint „Háy Gyula, Kodolányi János, Illyés Gyula a válságba jutott kispolgári intelligencia írói, akik a proletariátussal időnként kacérkodnak. Egy másik része a szociálfasizmus (Kassák) és a fasizmus (József Attila, Simon Andor) táborában keresi a kivezető utat. ...Úgyszólván semmi jelentőségük sincs azoknak a fiatal kispolgári íróknak, akik a kivénhedt Nyugat epigon-gárdáját alkotják... ” 145 A cikk, bár Moszkvában jelent meg, mégis meglehetősen ismert lehetett, hiszen még a Párizsi Napló 1931. június 20-i száma is beszámol róla, és elképesztőnek tartja, hogy József Attilát ott a fasiszták táborába helyezik: „Micsoda szellemi vakság, ilyesmit leírni, sőt több annál, gyilkosság. József Attila Magyarország legnagyobb proletárírója”. Hasonlóképp a szociáldemokrata párt lapja, a Szocializmus is József Attila védelmére kelt: „József Attila igazi harcos költő. Új könyve, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz! nyíltan, bátran áll ki a gátra, hogy a maga mes-81