Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
„A legenda oda” - József Attila-problémák a tények tükrében
térségé, az irodalom fegyverével harcoljon a szocializmus megvalósítása érdekében”. Fábry Zoltán pedig a pozsonyi Az Út című lapban József Attilát, mint az egészség és az osztályharc költőjét üdvözli: „József Attila hangja: egészség, erő, az osztályharc mindig felújuló tavasza”.146 A mai olvasó éppúgy megdöbben azon, mint 1931-ben a József Attilát és költészetét ismerők többsége, hogy miként, és főleg miért kellett Moszkvából József Attilát „lefasisztázni”. Elfogadhatjuk ugyan azt, hogy „a »fasiszta«-jelzőnek jelentése akkor, Hitler előtt nem egészen az volt, mint napjainkban”.147 De azért azt sem felejthetjük el, hogy Mussolini hatalomra jutása után nyolc évvel, a legnagyobb németországi utcai csatározások idején a „fasiszta” semmiképp sem jelentett mást, mint „ellenséget”. József Attilát egyébként már korábban több ízben is „lefasisztázták”. Először Haraszti Sándor a Korunk című kolozsvári folyóirat 1930. márciusi számában megjelent Béka—egér harc vagy osztályharc? című cikkében,148 majd ezt követően a folyóirat októberi számában Magyar esszerek címmel éles támadást intéz Fábián Dániel és József Attila Ki a faluba! című falukutató mozgalmat kívánó röpirata ellen:149 „Az orosz szociálforradalmárok legendás nevét újabban kikölcsönözte a Bartha Miklós Társaság fügefalevélnek. Azt takarja el vele, amit egyelőre nem akar mutogatni, szellemének fasiszta díszeit. ... Ki a faluba! a címe annak a röpiratnak, amit a költő József Attila és Fábián Dániel, a Társaság vezetője írt — fügefalevél nélkül. S ebben a röpiratban csak úgy tobzódik a fasiszta szellem. Azzal kezdődik, hogy »hazánkban ma minden társadalmi és gazdasági kérdés: parasztkérdés.« S miután a »baloldalnak« megüzeni, hogy számára (a Bartha Miklós Társaság számára) »a Dob utcai hasznos fűszeresek bolthelyisége« nem a magyar jövendő, kiadja a jelszót: ki a faluba!, »szánjatok alá és lépjetek föl...tanuljatok népet a néptől«.”150 A populista szellemiségű falukutató mozgalomra buzdító röpirat alapján a magyar jobboldalnak valóban voltak illúziói József Attilával kapcsolatban, nem véletlen, hogy a Döntsd a tőkét, ne siránkozz! című kötet megjelenését követően Féja Géza „Szélkakas költő”-nek nevezi József Attilát az Előőrs című lap 1931. májusi számában. A Sarló-mozgalom írói is elzárkóztak a röpirattól, és a Sarló vezetősége a pozsonyi A Nap című lap október 7-i számában Haraszti Sándor Korunk-ban megjelent cikkével ért egyet a Bartha Miklós Társaság „szélső jobboldalra” átment részével szemben. Veres András szerint Haraszti Sándor cikke 82